Fogorvosi Szemle, 1944 (37. évfolyam, 1-11. szám)
1944-03-01 / 3. szám
61 II. Káreset. M. L. 26 éves tisztviselő felkeresett rendelőmben, hogy 24 óra óta kínzó fogfájdalmai vannak. A megejtett vizsgálat eredményeként 8j-as eltávolítását javallom. Egyébként, a jól táplált és fejlett egyén egészségesnek érzi magát. Láztalan. Az első kóresetben már jelzett 4% novocain-adrenalin érzéstelenítő oldatot fecskendezem be helyi érzéstelenítés céljából. Egy perc elteltével panaszkodni kezd a beteg, hogy a végtagjaiban görcsök lépnek fel. A görcs intenzitása ílohamosan fokozódik, annyira, hogy karjait teljesen megcsavarta (befelé), ujjai őzfejszerü tartást vettek fel és lábai haránt állásba kerültek. A görcsök igen fájdalmasak voltak, mert a beteg könnyei potyogni kezdtek. Kb. félperc múlva már a törzsre is átterjedt a görcs, mely egyidejűleg a légzés lassú, de teljes megszűnéséhez vezetett. A páciens ez előállott helyzetnek megfelelően, egyre cyanoticusabb lett, szemei kidülledtek és a suffocatio veszélye fenyegetett. A pulzusszám száz körül volt és elég ritmikus. Ebben a kritikus pillanatban 0.02 gr. morphint adtam subcután. Félperc izgalmas várakozás után mély belégzéssel kezdett a görcs az egész szervezetben oldódni és pár perc leforgása alatt a normális helyzet helyreállt. A beteg a roham alatt erősen izzadt és mindvégig öntudatnál volt. Erősen kimerült betegnél azután az extraetiót minden zavaró körülmény nélkül elvégeztem, teljes érzéstelenítés mellett. Utólag alaposan kikérdeztem a pácienst, de semmi betegségre utaló tünet nem merült fel. Tetániás görcs volt. Tetániára utaló tünet sem a fogakon (hypoplázia), sémi a nyelven (égető érzés) nem volt. Amint látszik, a görcskészségben lévő szervezetben az injekció képes volt a rohamot kiváltani. Vájjon a beadott morphintól, vagy spontán javult-e meg az állapota, azt eldönteni nem tudtam. Azóta pár esztendő eltelt, de hasonló rohama nem volt, igaz, hogy tanácsomra a fenti tartalmú injekciókat kerüli. III. Káreset. K. T.-né 35 éves asszony, két kiskorú leánygyermek anyja, megjelent rendelőmben, hogy később készítendő híd előkészítése végett, két beteg fogát távolítsam el. A radix maradvány és [4 extractióját határoztam el. A páciens kérdésemre előadja, hogy évekkel ezelőtt volt a szívével egy kis kellemetlensége, de az nyomtalanul eltűnt. A szívet megvizsgálva és meghallgatva, azon eltérést észlelni nem tudtam. A pulzusszám és minőség tekintetében is teljesen normális volt. A beteg láztalan. Tekintettel jelzett panaszára, elhatároztam, hogy nála 4%
