Fogorvosi Szemle, 1944 (37. évfolyam, 1-11. szám)

1944-01-01 / 1. szám

10

elfárad, gyakorta vannak erős fejfájásai és szédülései, ilyenkor sokszor lépnek fel nála remegések. Két hete lázas, hidegrázása is volt, azóta állandóan van szívdobogása és fulladása.

Panaszaival belgyógyászt keresett fel, aki kivizsgálta. A vizsgálat eredményeit a következőkben összegezhetjük: Az electrocardiogram ni: 122-es frekvenciájú sinus rythmuat mutat, ép ingervezetéssel. Kórisme mioeardlaesio. Röntgen szerint a szív balra egy ujjal nagyobb, középívek elsimultak, élénk akciós típusú. Alapanyagcsere: +108%. Vércukor: 0.103%. Vérnyomás 140/90 Hg mm. Vizelet: negatív. Vörös vérsejtszám: 4680000. Fehér vérsejtszám: 7000. Vérselytsüllyedés 6/16. Wassermann-reactio negatív. Qualitativ vérkép : elváltozás';

nem mutat. Kinyújtott ujjakon finom hullámú traemor. Pulsus 140. A lelet alapján a beteg ergam, sevcnál gyógyszereket kap és diétát tart. Therapiás röntgenbesugárzást kap a pajzsmirigyre, tekintve, hogy morbus Basedowit állapítanak meg nála. A beteg állapota a gyógykezelésre annyira javul, hogy három hét múlva gyógykezelését otthon folytathatja.

1939 januárjában azonban a beteg állapota újból rosszabbodik és szívpanaszai annyira fokozódnak, hogy kénytelen ismét felkeresni kezelő orvosát. Sajnos a gyógykezelésre állapota nem javult, sőt fulladásai annyira erősbödnek, hogy járni sem tud.

Status praesens: A beteget 1938 nov. 3.-án vizsgáltam először, amikoris a szájban kisfokú gingivitis catarrhalis ehronican kívül kóros elváltozást nem észleltem. A jobb felső koronázott második kisőrlő fog' — amelyen egy arany korona van — felett egy elmosódott határú, kb. mogyoró nagyságú, a gingiva alá domborodó, fluctualó elváltozást találtam az áthajtási redőben. A beteg jelezte is, hogy e helyen időnkint múló fájdalmai szoktak lenni. Röntgenvizsgálatnál a koronázott jobb felső 2. kisőrlő fog felett mogyorónyi nagyságú