Fogorvosi Szemle, 1944 (37. évfolyam, 1-11. szám)
1944-04-01 / 4. szám
97 a kép méretéhez képest, lehet hogy a film szélére esnek, de rajta lesznek. A Rolleiflex felső lencséje elé megfelelő éket teszek (készen kapható), ami a parallaxis eltérést kiküszöböli és így a homályos üvegen pontosan látom, hogy mit veszek fel, épúgy mint akiknek Kineexactájuk, vagy Practiflexük, vagy tükörreflex-toldalékkal ellátott Contaxuk, illetve Leicajuk van. Ék hiányában akként is megszüntethetjük a tengelytáv-eltérést, hogy a homályos üveg felesleges részét betakaró maszk kivágását 6 mm-rel hozzánk közelebb hozzuk. A felvétel mindig állványról történik, mert a rövid távolságra való beállítás miatt a mélységélesség kicsiny, ezért erősen kell rekeszelnünk és hosszú ideig exponálnunk. Ez lehet közönségesen használt állvány, melyet esetleg a paciens kezeivel segít rögzíteni. Vagy én pl. a Sollux-lámpám állványára szereltettem keresztben egy rudat, amelyen a gép számára megfelelő csavar van. A beteget a fogászati székben is fényképezhetjük, de legjobb közönséges székre ültetni, mert az állvány lábai akadoznak a fogorvosi szék alsó részében. Az eddig írottaknak a kisfilmes fekete-fehér fényképezésben is hasznát vehetjük, aminek az elemi ismereteit feltételezem. A most következő, megvilágításról szóló mondanivalóm azonban csak a színes fényképezésnél fontos. A tárgy megvilágításának milyenségétől és mennyiségétől függ ugyanis, hogy eredeti színeiben lesz-e látható a diapositiven ? Kétféle Agfacolor-filml kapható: napfény- és műfényfilm. Az elsőt természetes világításnál, a másodikat mesterséges fényforrásnál alkalmazzuk. A napfényfilm nagyon szép eredményt ad szabadban, ha a páciens szájába süt a nap. Nyáron megtettem azt, hogy a pácienst kivittem az udvarra, székre ültettem, fejét a szék háta mögött álló assistensnőm támasztotta és a felvétel nagyon jó lett. De ezt is csak a reggeli órákban, vagy délután lehet. Mert a világítás a déli órákban kékes, hajnalban és alkonyaikor vörös. ITa süt a nap, árnyékban, vagy szobában szintén kékes színeződésü lesz a film. Szép felvételek készíthetők szabadban, felhős égbolt mellett is, de a színek kissé tompák. Nappali filmre szobában is megkíséreltem a felvételt, de ez csali akkor sikerült, ha a nap a páciens szájába tűzött. Segíteni lehet to;vábbá szobai felvételeken lámpák gyújtásával. A közönséges izzók fénye ugyanis sárgás és a szobában készülő képek kékes tónusát ellensúlyozza, de egyensúlyban tartásuk nehéz. A sárga tónus, ha nem nagyfokú, még aránylag kevésbé zavar, mert szoktunk lámpafénynél
