Fogorvosi Szemle, 1944 (37. évfolyam, 1-11. szám)
1944-04-01 / 4. szám
85 Közlemény a budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatológiai Klinikájáról (igazgató: t Máthc Dénes 'dr. egyet. ny. r. tanár). Agranulocytaemiával járó szájgyuliadások írták: BÁNHEGYI ISTVÁN dr. és SUGÁR LÁSZLÓ dr. egyet, tanársegédek. Az agranulocytaemia nem oly ritka megbetegedés, mint ahogy általában hiszik. Miután gyakran enyhébb, vagy súlyosabb szájtünetekkel jelentkezik, a betegek sokszor fogorvost keresnek fel panaszaikkal. 1930 óta klinikánkon jelentkező stomatitis ulcerosában szenvedő betegeknél, minden gyanús esetben vérképvizsgálatot végzünk. így magyarázható, hogy nemcsak súlyos, letálisan végződő eseteket tudtunk diagnostizálni, hanem olyan heveny, vagy krónikus jellegű eseteket is, melyek spontán is meggyógyultak volna. A nagyszámú vérkép vizsgálatból arra az eredményre jutottunk (Landgráf—Bánhegyi), hogy az egyes klinikailag jól körülhatárolható kórképeknek tipikus vérképelváltozások felelnek meg. így a genuin stomatitis ulcerosát jellemzi: mérsékelt leukocytosis, kisfokú balratolódáS, a lymphocyták és monocyták kissé megszaporodnak, az eosinophil sejtek száma csökken. így a genuin stomatitis ulcerosára jellemző vérkép: St. uloerosa Normális % Abs. szám % Abs. szám mms-ben mm’-ten Fvs: 10,000 6.000 Eo: 1 100 3 180 Ba: 0 0 0—1 0—60 JlXg: 3 300 0 0 Stab: 8 800 3 180 Segm: 50 5.000 61 3.660 Lyc: 30 3.000 26 1.560 Moc: . 8 800 6 360 Stomatitis ulcerosánál a granulocyták és lymphocyták százaié aránya a normálistól alig tér el. A fiatalabb granulocyták fokozottabb megjelenése idézi elő a balra tolódást. Szembetűnőbbek lesznek a különbségek, ha kiszámítjuk köbmilliméterenként az egyes fehérvérsejtféleségek abszolút számát. Heveny gyulladásoknál általában a fehérvérsejtszám emelkedését látjuk. Előfordul azonban, hogy éppen súlyos klinikai tünetek kíséretében (nagyfokú gyengeség, magas láz, heves lokális gyulladás, vagy elhalás) a fehérvérsejtszám nem emelkedik, sőt inkább még
