Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1943-04-01 / 4. szám

88

Stauch a focaltoxicosisban, Berger, Bottyán az allergiás mechanizmusban keresték a focalinfectió lényegét.

A gócfertőzésnek máig is legaktuálisabb kérdése:

Hogyan fejtik ki a gócok táv öthatunkat?

A gócok bakteriológiájának vizsgálatánál a szerzők a legkülönbözőbb eredményre jutottak.

Rosenow és tanítványai azt állítják, hogy a gócfertőzés kizárólag streptococcus fertőzés kérdése. Lehman 212 eset közül 134 esetben véragaron zölden növő diplococcusokat és streptocoecusok különböző fajtáit, 12 esetben enterococeust, 1 esetben pneumococcust, 14 esetben pálcikákat talált, 8 esetben a tenyészet steril volt.

Proell és Gins tagadják, hogy a gócfertőzés kizárólag strept. infectió volna. Gins nagyszámú vizsgálatainak alapján, melyeket elhalt fogak gyökeréből végzett, tagadja, hogy a gócok baktériumflórájában a streptococcusoknak uralkodó szerepük van. Szerinte a szájban mindig vegyes fertőzés dominál és nagy számban fedezett fel a gócban eddig ismeretlen anaerobokat.

Vizsgálataim, melyeket Proell és Klees is megerősítettek, azt mutatják, hogy a steril, baktériumokat nem tartalmazó góc fehérjeanyaga is képes távolhatásra. Ritkább esetekben észleltettek gyökérkezelések kapcsán: jód, trikresol, formalin, Hg. allergiák is. Ezen gyógyszerek a fehérjével szemben igen nagy aktivitással bírnak és könnyen egyesülnek jód, stb. fehérjévé.

Slauck a különböző baktériumok toxinjaiban találja meg a fok. inf. távolhatásának lényegét.

Mindezen kórokozóknak és anyagoknak az a közös tulajdonságuk, hogy a szervezet normális fehérjeanyagától eltérő fehérje szerkezetűek és a szervezetbe parenteralisan bejutva antigénekké válnak. A szervezetet mint antigének sensibilizálni tudják és a sensibilizált szervezetben ismételt behatásra allergiás reactiókat idéznek elő. Ezen allergiás react.ió mindig antigén-éllenanyagkötésen alapul, a reactió folytán a szövetek sejtjeiben levő histaminszerü anyagok felszabadulnak és ezen chémiai anyagok hatásának következménye az allergiás gyulladás. Ezen gyulladások főleg baktériumok hatására jönnek létre (bakt. allergia), de létrejöhetnek baktériumok nélkül is, idegen fehérjeanyagokra, vagy egyszerű gyógyszerekre, chémiai anyagokra is, melyek a szervezet vagy egyéb (pl. étel) fehérjékhez hozzákapcsolódva antigénekké lesznek. ÍSőt a fehérje denaturálás alkalmával közvetlenül leadja hist an;.inját, ami diathermiás hőhatások a fogászatban használt egyes szerek alkohol, formalin hatására gyökérkezelés alkalmával bekövetkezik.