Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-04-01 / 4. szám
85 stomal ológiai kár is van és így különálló funkciókiesés jelentkezik. Kivételesen előfordulhat az i®, hogy az egyik következmény rosszakbítja a másikat, s ilyenkor a százalékos megjelölés magasabb, mint az egyes károsodások számszerű összege. Ha a baleseti járadékos újabb balesetet szenved, s ennek során a korábbihoz hasonló sérülése keletkezik, meg kell határozni, hogy az újabb baleset mennyiben befolyásolta a korábbi állapotot, tehát hány százalék írható az egyik és mennyi a másik baleset terhére. Különösen azért indokolt ez a szétválasztás, mert lehetséges, hogy az egyik baleset nem volt üzemi jellegű — s így biztosításra kötelezett — és ezért a kötelező biztosításban csak az egyik következmény kártalanítása jön tekintetbe. Lehetséges pl., hogy valaki, aki baleset folytán prothezisviselésre szorult, újabb baleset miatt olyképpen sérül, hogy megfelelő jó prothezis már nem készíthető számára. Ilyenkor az újabb balesetből eredő keresőképességcsökkenés jelentősen emeli a korábbi értékelés százalékát. Az újabb balesetre tehát jelentős százalék fog jutni, mert amíg a korábbi baleset utáni állapot megengedte megfelelő jó prothezis alkalmazását, addig az újabb baleset olyan kedvezőtlen viszonyokat teremtett a szájban, ami megfelelő jó prothezis készítését már kizárja. Más esetben pl. a sérült újabb, de nem üzemi balesettel kapcsolatosan ugyanazon a helyen töri el állcsontját, mint üzemi balesetekor, mert callusképződése hiányos (akár azért, mert a korábbi törés óta rövid idő telt el, vagy pedig azért, mert callusképzése általában hiányos). Ilyenkor az első üzemi baleset teremtett olyan viszonyokat, amelyek az újabb törést már kisebb behatásra is lehetővé tették, s így a sérült annak ellenére, hogy újabb balesete nem volt üzemi, az üzemi terhére kártalanítandó. A különválasztás gyakran nehéz feladat, s néha annyira bonyolult két baleset következménye, hogy azokat nem lehet százalékosan elkülöníteni egymástól. A mar bíróilag jogerősen megállapított járadék csak abban az esetben változtatható meg, ha az időközben a sérült állapotában legalább 3 hónap óta számottevő változás következett be. A járadék felemelését a járadékos a biztosító intézettől kérheti állapotrosszabbodás címén, s ha elutasítják, ismét a bírósághoz fordulhat. A járadék leszállítását a biztosító rendesen olyankor szokta foganatosítani, amikor a járadékosok időszakos kötelező ellenőrző vizsgálata során állapotjavulást talál. Ez ellen is a bíróságnál kereshet a járadékos jogorvoslást. Ha a járadékos állapotában olyan fokú rosszabbodás következett be, amely kezelést tesz szükségessé, a baleseti sérült újra jogosult a gyógykezelésre és ezzel kapcsolatosan gyógykezelési járadékra
