Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-04-01 / 4. szám
76 vasi vonatkozású. De ismernie kell a véleményt adónak a bírói gyakorlatot (döntéseket) is, mert ezek nélkül a vélemény használhatatlan, nem felel meg a sajátos követelményeknek. A kötelező biztosítás szempontjából baleset alatt olyan külső eseményt értünk, amely előre nem várt módon hirtelen, vagy legalább is lényeges szünet nélküli rövidebb munkaszakaszban — kivételesen néhány óra alatt — az egyén akaratától függetlenül következik 'be, s testi vagy lelki egészségháborítást okoz. Természetes, hogy aki sérülését szándékosan saját maga okozza, kártalanításban nem részesülhet. A baleset a tágabb fogalom, a vele kapcsolatos erőmüvi behatás, trauma, sérülés pedig a szűkebb. A következmény közvetlen vagy közvetett úton jöhet létre. Bizonyos esetekben a balest nem kizárólagos okozója valamely elváltozásnak, hanem csupán mint súlyosbító, siettető tényező jelentkezik. A baleseti traumát elszenvedett sérültnek a gyógyuláshoz szükséges minden beavatkozást tűrnie kell. Ezzel szemben nem tartozik magát alávetni narkózisban végzett vizsgálatnak vagy próbakimctszésnek, de a mellőzésből eredő esetleges hátrányos következményeket viselnie kell. A gyógyulás érdekében komolyabb, veszélyes, véres beavatkozásnak sem kell alávetnie magát, akkor sem, ha azoktól nagy valószínűséggel állapotának lényeges javulása várható. A baleseteket a munkaadó 24 órán belül tartozik megfelelő nyomtatott űrlapon bejelenteni a biztosító intézetnek, x-endőrhatóságnak és iparfelügyelőségnek. Ha ez nem történt meg, esetleg mert a séinilt nem közölte a balesetet a munkaadóval, a baleset napjától számított 2 éven belül a munkavállaló is bejelentheti a balesetet. Lehetséges, hogy a sérült esetleg csak hosszú idővel a baleset elszenvedése után észlel olyan elváltozásokat, amelyeket a balesettel vél kapcsolatba hozhatni. Ilyenkor a baleset napjától számított 2 éven túl is lehet, de 3 éven belül kell ezt jelentenie. Az elkésve beadott jelentést a biztosító intézet nem tartozik figyelembe venni, mert a sérült kártalanítás iránti igénye elévült. A baleset bejelentését a kivizsgálás követi. Ennek eredményét a balesetvizsgálati jegyzőkönyvben fektetik le, szintén nyomtatott űrlapon. Az első orvosi adat a sérülésre vonatkozóan a munkaadói jelentésbe is belekerül, de valamivel részletesebben a kezelőorvosi be- és zárójelentésekben található meg. Ezek az első adatok a legfontosabbak a baleseti következmények megítélése szempontjából. Ezért, ha röviden is, de gondosan kell kiállítani az erre szolgáló űrlapokat és sohasem szabad megfeledkezni a súlyosabb jellegű sérülésekkel egyidőben esetleg elszenvedett agyrázódás tüneteinek feljegyzésé
