Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1943-02-01 / 2. szám

43 dája. A következő képen a sérülés teljes csontfolytonossági hiányt mutat. Az állkapocs többszörös szilánkos törése, sérült és részben hi­ányzik a digastricus, genioglossus, mylohyoideus és geniohyoideus. Itt Wassmund professor szabadkézi ellátást (freihändige Versor­gung) alkalmazott, drót ligaturákkal. A szájfenék hiánya miatt nem lehetett a lágyrészeket zárni, a nyitott sebkezelés viszont hegzsugoro­dásra vezet, amely csontelhúzódást okoz. Tehát a zsugorodást kellett megakadályozni. Patriális sebszűkítést végzett 12—14 nap múlva, az ajkakat zárta, hogy ezáltal az ajkak zsugorodása megakadályozható legyen. Az állón nem lehet a sebet zárni, mivel a sebszükítés a hiá­nyok miatt magát a csontot is rossz helyzetben rögzítené. Itt tehát előbb nyitott sebkezelést végzett, a törvégeket rögzítette, majd lágyrészplasztika végzésével pótolta a hiányt. Állkapocslövés esetét mutatja be ezután. Az áll hiányzik, balol­dalon két moláris, jobboldalon szintén két moláris és néhány gyökér látható. A gyökereket még nem távolítja el, mert ezek a cementtel beléjük ágyazott dróttüskék segítségével orthodontia! támaszponto­kul szolgálhatnak. Erős drótívet alkalmaz. Minthogy a heges zsugo­rodás az ajak elhúzódását és így a bőrhegnek a szájfenék hegével való összenövését vonta maga után, excisiot és bőrplasztikát kellett végeznie. Ezek után Wassmund professzor a fogorvosi orthodontiai eljá­rásokról emlékezett meg. Miként tudjuk a front mögötti segélyhelyeken és tábori kórhá­zakban a törések végleges ellátása csaknem lehetetlen, sokszor igen kevéssel kell beérnünk. Fő feladatunk itt a törési helyek áthidalása. Ezt a célt elérhetjük akkor, ha mindkét tör-végben vannak fo­gak, ha elegendő a megvilágítás azon a helyen, ahol dolgozunk és ha segéderő áll rendelkezésünkre. Ha ezek az előfeltételek nincsenek meg, be kell érnünk azzal, hogy a sérült állcsontot reponáljuk és a nagyobb fragmentum elhúzó­dását igyekszünk megakadályozni, hogy a sérült túl nagy fájdalom és nagyobbfokú dislokatio bekövetkezése nélkül szállítható legyen. Hauptmayer-sint vagy sima drótot használhatunk célunk el­érésére. Wassmund professzor felteszi itt a kérdést, hogy vájjon az egy­szerű drótligatura elegendő-e a törések végleges ellátására is? Véle­ménye szerint általában nem elegendő, csupán akkor, ha 1. vonalas törésről van szó, vágj' 2. defekt törés esetén akkor, ha a hiány nem érte el az alveolus nyúlványt, tehát az alveolus nyúlványon csak vonalas törés van.

Next

/
Thumbnails
Contents