Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1943-02-01 / 2. szám

38 szerv ráncokat és hajlatokat képez. Sokan (Busch, Böse, Adloff, Bluntschlii, Edwin G. Flint) atavistilkus jelenségként magyarázzák (ősember 44 foga). Ezt az elméletet Gysi „Az emberi fogazat geomet­riai konstrukciója“ című igen érdekes munkájában mathematikai szá­mításokkal is igazolja. A számfeletti fogat akkor tekinthetjük inkább atavistikus jelen­ségnek, az ősember 44 fogazatára utaló képződménynek, ha a szám­­feletti fog szabályos formában, szabályszerűen illeszkedik be a fog­sorívbe (2-ik ábra). Ugyanígy magyarázhatjuk a számfeletti 4-ik nagyőrlő megjelenését is, míg a számfeletti szemfogat —- amely a legritkább esetben fordul elő — nehezen magyarázhatjuk atavistikus jelenséggel: A paleontológiái kutatás sem talált egy állcsontfélben egynél több szemfogat. Mások (Stehr, Christ) a számfeletti fog megjelenését oly patho­­lógiás folyamat következményének tekintik, amely kóros folyamat a legkorábbi életkorban in utero vagy legalábbis az első extaruterin élethónapokban játszódik le. Természetesen ebben az esetben a köz­benső állcsont egyes részei közt megnyilvánuló súlyos fejlődési zava­rokat kell feltételezni. J. A. C. Duyzings feltételezi, hogy bizonyos meghatározott körülmény között a közbenső állcsont azon része, amely az oldalsó orrnyúlványból fejlődik, nem nő össze harmonikusan a közbenső áll­csont azon részével, amely a középső orrnyúlványból képződik, hanem palatinálisan helyezkedik el. Mivel mindkét közbenső állcsontrész sa­ját külön fogléccel bír, illetve saját külön foglécet létesíthet, az egyik közbenső állcsontfél részéről palatinális helyzetének megfelelően pala­tinálisan elhelyezkedő 4 számfeletti metszőfogat képezhet. Ezzel szemben Herbst-Apfelstaedt és Bahr közleményeiben an­nak a nézetnek adnak kifejezést, hogy kettős fogsor esetében a fogléc eredetileg is kettőzötten képződött és fejlődött ki. Bolk-féle elmélettel iparkodnak magyarázni, amely szerint a reptiliák fogazata kettős fog­lécből, két hosszanti sorban elhelyezkedett fogképző sejtcsoportból fejlődik. Az emberi, többesszámban megjelenő számfeletti fogak kép­ződése magyarázatául is két fogképző sejtcsoportot, a tejfogak és a maradandó fogak számára rendelt foglécen kívül még egy 3-ik teljes számfeletti foglécet is feltételeznek. Az utóbbi elmélettel szemben, a másik elmélet, zavarok a köz­benső állcsont fejlődésében, inkább elfogadható. Kettős fogléc képző­dése esetén ugyanis minden esetben 4 szabályos metszőfognak kellene fejlődni, amely — amint a jelen esetben sem — nem mindig, sőt rit-

Next

/
Thumbnails
Contents