Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1943-11-01 / 11. szám

Miután én — mint fentebb említettem — hasonló esetre emlékeztem, nem vesztettem el lélekjelenlétemet és néhány biztató szóval sikerült is a beteget annyira megnyugtatni, hogy izgalom nélkül megadta magát sorsának.

A szokásos 20 percnyi várakozási idő alatt, miközben az évek előtt közölt paradox hőérzés bekövetkezését szoktam ellenőrizni, bőven volt alkalmam a beteg érzéseit is percről percre megfigyelni. így állapítottam meg, hogy a látás hirtelen kiesése csakis a jobbszemre, tehát a befecskendezésnek megfelelő oldalra szorítkozott. Maga a látáshiány azáltal vált tudatossá, hogy a tárgyak elvesztették p laszticitásukat. Miután az intelligens betegnek e tünet azonnal feltűnt, ennek magyarázatát keresve, szemeit külön-külön akarta behúnyni. E kísérletnél jött rá úgy az ő, mint az én ijedtségemre, hogy a jobbszemén egyáltalában nem lát, sem fény-, sem tárgylátása nincsen. További kellemetlen tünet volt, flogy a szem behúnyásának kísérleténél a jobb felső szemhéj mozdulatlansága miatt a szem nyitva maradt. A szemét csak úgy tudta behúnyni, hogy kezével a jobb felső szemhéjat lehúzta. Kérdésemre, hogy a befecskendezés alatt miért kapott kezével jobbszemtájékára, azt felelte: „A jobbszem és halántéktájon hirtelen meleg vérhullámot éreztem, amely oly forró volt, mintha forró víz ömlött volna az arcomra“. Köonyezés a jobbszemen nem volt észlelhető. A jobbpupilla kissé tágabb volt, mint a bal.

Két végtelen hosszú perc után a beteg kis derengést, majd lassan fényt kezdett látni, végül az ötödik percben a tárgyak is láthatókká váltak és ekkor egyúttal a stereoskopikus látás is visszatért. A fényérzés visszatérésével párhuzamosan a jobb felső szemhéjon látható és érezhető görcsös izomösszehúzódások jelentkeztek, amelyek a 15. percben, megszűntek. E görcsökkel a jobb felső szemhéj bénulása megszűnt. ,

A befecskendezés hatása, különben abszolút jó volt. A jobb alsó ajakfél paradox hőérzése már az első percben beállott. A fog eltávolítása a 20. perc után, amikor az ijesztő megvakulás már csaknem teljesen elmúlt, tökéletes fájdalommentesen történt. A jobbszemen és halántéktájon kisfokú nyomásérzés még kb. egy órán át állott fenn. A mandubila érzéstelensége csak három óra múlva szűnt meg. A foghúzás sebének gyógyulása teljesen rendesen folyt le.

A részemre hozzáférhető irodalomban több esetet találtam, amelyek szem tünetekről számolnak be mandibularis-érzéstelenítés után, ezek azonban leginkább látászavarok strabismus, tehát szemizombénulások következtében (Herzberg) (1), vagy könnysugárzásról és tüszszentőgörcsről (Pennckamp) (2), (Zmrmermann)(3) szólnak. Kimon-