Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-10-01 / 10. szám
230 íejecs csontvelő-lobjának minden valószínűség szerint ankylosis lett volna a következménye. Ha a gumiligaturákat levesszük, még mindig hátra csúszik a baloldali állcsontfél (és vele együtt az újonnan képződött jobboldali állcsonttest), ami megfelel a röntgennel látható csonthiánynak. Október 20. Láztalan. Testsúly 64.10 kg. Sebből még ürül kevés, híg, savós-genyes váladék. Kétnaponként jár kötésre. November 9. Extraoralis röntgenfelvétel. (15. ábra.) A processus condyloideust és coronoideust az állkapocs teste felől képződő csontszövettel vékony csontnyulvanyok kötik össze. Szájnyitáskor a felhágó ág és állkapocstest együtt mozog, ennek ellenére a ligaturák levétele után még mindig észlelhető kisfokú dislocatio. Utóbbit az újonnan képződött összekötő csontdarabka vékony, finom volta, öszszenyomhatósága, elhajlása magyarázza meg. November 20. A sebből még ürül savós, genyes váladék. A szöglet tájéka kissé dagadt, T : 37.1 C°. Th: meleg applicálás. November 21. A száj felé, a test és felhágó ág határán a csont külső felszínén, borsónyi sipolynyílásból sárga, szagtalan geny ürül. A sipolynyílás a bőrseb felől átfecskendezhető. November 23. Láztalan, kevés váladék. December 7. A bőrsebből váladék nincs. Csíkot nem teszünk be. A száj felőli sipolynyílásból egy-két csepp geny préselhető ki. December 17. A genyedés a száj felé is megszűnt. Az állkapocs kontúrjai jól tapinthatók. Állkapocsmozgások szabadok. A ligaturákat letéve eltolódás nincs. Extraorális röntgenfelvétel. (16., 17. ábra.) Az állkapocstest, izületi és hollóorrnyulvány csontképződése a legutóbbi felvétel ideje óta lényegesen előrehaladt. A test és a nyúlványok közötti csont mindjobban felveszi az állcsont szokott alakját. Az állcsontfél eléggé fejlettnek látszik ahhoz, hogy lemezes prothesis alapjául szolgáljon. A fogak elvesztésével járó csontvelőlob kezelése ugyanis csak a fogak pótlásával válik befejezetté. A beteg 6 éve van kontroll alatt, azóta is egészséges. Eltávolított alsó fogai részleges protézis pótolja. (18., 19. ábra.) Köviden összegezve az elmondottakat: a csontvelőlob nem mindig szuvasodásból kiinduló pulpoapicalis fertőzés útján jön létre, hanem — bár ritkábban — a genyes-eves tömegekkel teli ínytasakokból közvetlenül is ráterjedhet a csontra a fertőzés. A közölt esetben, minthogy a beteg fogai állítólag épek voltak, nincs kizárva az sem, hogy a folyamat egy trauma vagy abrasio következtében nckrotizált fogbélből indult ki. A periostealis tályogok, kötőszöveti genyedések, stb. kellő sebé-
