Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1943-09-01 / 9. szám

201 a fecskendőre vékony 18—20 számú intracutan-injectiós Rekord-tűt helyezek fel, amellyel a legszűkebb pulpacsatornába is be lehet ha­tolni. Egész minimális mennyiségű novocain elegendő arra, hogy a pulpa coronalist érzéstelenítse. Ez az eljárás a pulpa amputációjá­­hoz elegendő. Ha a pulpát exstirpálni akarom, akkor a tűmmel megkeresem a pulpa bejárati nyílását és a tűt, a folyadék állandó lassú préselése közben, a gyökércsatorna felső harmadáig vagy feléig szúrom be. Ezután a pulpát rögtön extirpálom, a gyökér csatornát tágítom és ha azt a viszonyok megengedik, azonnal tömöm. Eljárásom előnyei a következők: 1. A beteg nyugodtan viselkedik, 2. nem fog félni a következő esetleges kezeléstől, 3. az arsén alkalmazását elkerülöm, 4. a beteg fogbélkezelését 1 vagy 2 ülés alatt be tudom fejezni. Méltóztassék elképzelni azt, hogy tömegpraxisban, mint pl. az OTI konzervatív osztályán megforduló s a legtöbbször caries profun­­dával vagy pulpitissel jelentkező betegeket sokkal kevesebb ülés alatt tudom ellátni, és nem gyűlik a beteganyag halomra. Amikor ennek az eljárásnak a közlésére rászántam magamat, tudomást szereztem arról, hogy li-ihiscu professzor már 1911—12 körül kísérletezett a pulpa direkt érzéstelenítésével és ehhez az akkor hasz­nálatos Velinfecskendőt alkalmazta. További érdeklődésemre arról értesültem, hogy jelenleg is gyakorló kartársaim közül néhányan ha­sonló módszert alkalmaznak, de ezt még nem közölték le. Nemcsak az exponált pulpát lehet ilymódon érzésteleníteni, ha- ) nem a részben szilvas, elpuhult vagy elvékonyodott dentinen kérész- 1 tül is át lehet bökni egy megfelelő keménységű acéltűt és a pulpát j fentiéért módon érzésteleníteni, úgyhogy a púipa ellátása akadályt/»- , lanül megtörténhetik. Mostanáig azt supponáltam, hogy a cerebrospinális és vegetatív idegek ingervezető képessége olyan fokozott, hogy azt az úgyszólván pragmatikusan gyártott 2—4%-os novocain-oldat gyakran nem képes megszakítani. Emiatt alkalmaztam túlérzékeny egyéneknél töményebb oldatokat olyan fogműveletekhez, amelyek fájdalmasak, mint pl. az az élőfog előkészítése, lecsiszolása fém-, porcellán-, műgyanta-, három­negyedkoronákhoz cavitások kifúrásához és alakításához. Folyó évben jelent meg aFogorvosi Szemlében dv.Kocsis Antal Gábor főorvos köz­leménye „Adatok az emberi fogpülpa histologiájához“. Ez a kitűnő és alapos tanulmány anatomikus és histológiai magyarázatát adja-A Vl/UÍ-t!. \ / h. f {Arfc\ ( \ i \ _ r f'J i Cici A . ,,-r; V/

Next

/
Thumbnails
Contents