Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-09-01 / 9. szám
193 sitio mint említettük, könnyen keresztülviheő. A szilárd reentio kérdése már nem olyan egyszerű. Véleményünk szerint éppen a gyakorlatban leginkább használt, szabadkézből felszerelt dentális sínekkel, a legnehezebben keresztülvihető. Nagy ügyesség, igen nagy gyakorlat és még ngyobb türelem kell az ilyen ív lege artis felhelyezéséhez. Az lényegtelen, hogy milyen rendszerű ívet használunk. Az meg éppen nevetséges, ha a tüskék különös alakjától csodálatos gyógyhatásúkat várunk. Szerény nézetünk szerint pl. a kérdőjeles kacsformára görbített tüskék előnye legalább is kérdéses. Inkább azt 1. ábra. Molaris csövecskékkel biztosított dentális sín. láttuk, hogy még gyakrabban okoznak nyálkahártyagyulladást, mint mondjuk a Hauptmeyer sín rövid és tompavégű kettős tüskéi. Bármilyen rendszerű is legyen a szabadkézi dentalis sín, elsősorban szükségkötés. Megkönnyíti a beteg szállítását. A hátország orvosainak feladata azután, hogy jóravaló restség nélkül, igyekezzenek a tökéletes repositiót és a szilárd retentiót biztosító sínezésel ellátni a sebesülteket. Nem mondom sokszor a harctéren felszerelt sín is megfelelő vagy csak kisebb módosításra szorul. Legtöbbször azonban gyűrűkkel a fogakhoz erősített sínezésekre lesz szükség. Egészen más a helyzet idült töréseknél. Mert még a tökéletlenül reponált és hibás helyzetben gyógyult törések helyreigazítása sokszor sikerül, ha orthodontiai erőt kifejtő gépet használunk. Néha még hónapok múlva is érhetünk el eredményt. Éppen ez a lényeges különbség a friss és idült törések kezelése között. Friss törseknél passzív késziHHék, idült töréseknél aktív <jép kell. Idült törések kezelésére a forrasztás által fellágyult tüskés ívet ezért tartjuk kevésbbé alkalmasnak. Ezért sokkal jobb a moláris gyűrűkre erősített rugalmas Haupt-