Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-08-01 / 8. szám
180 orcán, szemhéjakon, fejbőrön 42.5—43 fokot ajánlja. Igen érdekes J. No.witsky közlése, aki a jeges borogatásról azt mondja, hogy annak alkalmazása kezdődő phlegmoneknél a szájsebészet sötét korszakának a maradványa. A sublinguális és submandibuláris fertőzésekből eredő, viszonylag magas halálozási számot szerző a hidegborogatás alkalmazásából származó helyi vérkeringési elégtelenségnek, valamint a korai incisio következményének tartja. Ennek következtében elveti a hideg borogatást gyulladásnál, mert szerinte a fertőzésnek jobban kedvez a szöveti ellenállás kárára. H. G. Christ postoperativ oedemák megelőzésére nedves, hideg borogatást ajánl hőelvonás céljából. Erre az alkoholos borogatás még megfelelőbb, mert gyors párolgásával több hőt von el. F. Münzesheimer és F. Hopstein a nagyfokú duzzanatra, valamint a gyulladásos szövet genyes beolvadásának siettetésére a nedves meleg, vagy antiphlogistine borogatást ajánlja. B. Lewitt szerint a hideg arra alkalmas, hogy a duzzanat létrejöttét megakadályozza, mert úgy az oedémás folyadék, mint a leukocyták a mélyebb régiók felé törekednek. A hideg alkalmazásával a gyulladás „calor“ tényezője ellensúlyozható. Ha a gyulladásos duzzanat már létrejött, akkor meleg alkalmazandó. F. Küchenmeister szerint hideg a víz, ha hőfoka 21° alatt van és hűvös, ha 21—31° között van. Több szerző a 34° hőmérsékletű vizet tartja indifferensnek. Az irodalmi adatokon kívül megemlíteni kívánjuk, hogy például a száraz meleg borogatást egyesek igen rosszul tűrik, mert nem hőelvonó, hanem hőszigetelő, ami által a szövetekben helyi hőemelkedést okoz. Éppen ezen tulajdonsága miatt a száraz meleg igen kedvező hatású a mélyebben fekvő szövetek fájdalmainak (dolor post extractionem, neuralgia stb.) csillapítására. Nedves borogatást, úgynevezett párakötést alkalmazunk főképpen olyankor, amikor nagykiterjedésü oedémának, kötőszöveti gyulladásnak gennyes beolvadását kivánjuk elősegíteni. Különösen alkalmas e célra az antiphlogistine borogatás, mely gyorsan és fájdalom okozása nélkül fokozza a szervezet védekező képességét a fertőzés leküzdésére és a tályogképződésre. Az érlelő borogatás felhelyezése előtt a bőrfelületet bőségesen vazeli nézni is szoktuk. Genyes gyulladásnál — műtét után is — a boragatást addig alkalmazzuk, amíg duzzanat és beszűrődés van. A borogatásnak hosszabb időn át történő alkalmazása megszokottá és hatástalanná válik, ezért igyekszünk azt cserélgetni más fizikotherápiás eljárással (rövidhullám, diathermia