Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1943-08-01 / 8. szám

171

exequi, quod heri8 dignitas tua reverenda mihi commisit, eursim adnotaui, quae nunc occurrerunt, ad ocoloru dentiumquae preseruationem conducentia“. Eleget akarván tenni főtisztelendőséged tegnapi megbízásának, sietve feljegyeztem, ami most eszembe ötlik a szemek és a fogazat épségben tartását illetően9. Majd általánosságban leszögezi: „gargarizálni és öblögetni kell a szájat ecetes vízzel, a fogak egyébként az alábbi szerek egyikével letisztítandók. Vegyük sorra tehát a szem és fogazat néhány gyógyszerét“. A szemkezelés részletes letárgyalása után:

Fogak számára.

Fehér rózsából és ennek magvából9a egy-egy drachmát, fehér szántaiból, fehér borostyánkőből (vagyis abból a kövecskéből, amit köznyelven pater noster-ambrának neveznek), fehér margarétából egy-egy skropulumot, mastixból, fahéjból egy-egy drachmát kissé szét kell morzsolni és kevés rózsamézzel alaposan elegyíteni. Esténként ujjúnkat a keverékbe mártva, azzal a fogak jól ledörzsölendők. (Ilerczeg helyesen jegyzi megfogkefét akkoriban még nem ismertek.) Reggel öblögetni kell fehér borral, amelyben nősziromgyökér (radix iridis sicca, Páriz Pápai szótára) főtt. A fogpiszkálók mastixfából készüljenek.

Legjobb egy mályva-fajtának a gyökere, amelyet Itáliában magyarfünek (herba ungarica) neveznek, latinul és görögül úgy hiszem alcea a neve10.

s Az általam használt Manardus-ki adásban a levél kelte: Vale. Nonis Augusti. M.D.XIHI. Budae. A püspök tellát 1514 augusztus 8-ikán írt Manardií-s-nak. Herczeg szerint augusztus 4-ikén. A Magyary-Kossa használta Nemzeti Múzeumi példány szerint: ,,ex aedibus nostis, Budae 1. Augusti 1514".

* A levelek latin fordítását kéréseimé a fiatal tudós, Siklós József végezte, dr. Siklós Armánd kartársunk fia. Hálásan köszönöm neki.

"a Mi mindent csináltak akkoriban rózsából, azt Szekfű Gyula után idézem: „.. .már a XVI. századbeli nagybirtokosnék is tudják különböző háziszereik titkait és hogy a XVII. században mi mindent állítanak elő házilag...; erre jellemző a rózsavirágzás idejére adott utasítás: ,a jó gazdaember sok vadrózsát, vagy parlagi róizsát hozat magának és abbúl rózsavizet éget, vagy az kerti rózsából. Azonkívül rózsajülepet rózsaszirupot, rózsaczukrot, rózsaliktáriumot, rózsaecetet, rózsamézet, rózsaolajat, rózsabort, rózsaízt és más hűsítő eszközöket* készítenek, ekkor már ezek egyikét-másifcát a parasztok közül is többen eltanulták“. Hóman-Szekfü: Magyar Történet. 2-ik kiadás, III. kötet, 523-ik oldal.

’• Manardiís egy másik levelében (X. könyv 5. levél ez olvasható: „Althaeae, alceae, quam alii candetariam, alii haorbam ungaricam vocant”, amihez Herczeg megjegyzi (Manardus-tanulmány 163-ik jegyzet), úgylátszik Manardus a magyarfüvet az alteával (Malva altea B.) azonosítja.