Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-06-01 / 6. szám
128 obliqua externa mögött a masseter szélén túl vezettük a mélybe. Ezen metszésből előbb a kisebb, később a nagyobb szilánkot sikerült a masseter rostjai közül eltávolítani. A műtéti sebet jodoformgaze-val draináltuk mind a mandibulaszeglet táján, mind a szájban. A szájseb és külső seb nyílásán át három hétig genny ürült és emiatt a rögzítő sín felhelyezésével várnunk kellett. A betegkezelésünk alatt áll. (15. a-b. ábra.) Másik esetben a baloldali praemolárisok táján hatolt be a gránát-szilánk, eltörte a mandibulát baloldalon és a jobboldalon a hátsó molárisok táján. A gránátszilánk a mandibula processzus coronoddeusa alatt fúródott be a. csontba, A linea’ obliqua extema mentén haladó metszésből a száj felől sikerült a szilánkot eltávolítani. (16. a-b. ábra.) A háborús állcsontsérülések röntgen képének szemlélése alkalmával nemcsak a lövedék által okozott csontdefektust, csonthiányt kell látni, hanem az anatómiai ismeretek alapján előttünk kell, hogy álljanak annak a régiónak összes anatómiai képletei. Csak így tudjuk a sérült rész klinikai képét, a sérülés után következő elváltozásokat, az esetleg maradandó idegsérülést, a beteg állapotát értél-felni, egy szóval a prognózist felállítani. Ha a lövedék pl. a ramus mandibulaet roncsolja a lingula mandibulae táján és a mandibula csillagalakúan, illetőleg az izületi nyúlvány is roncsoltan törik, meg kell értenünk és értékelnünk kell a beteg panaszait- Ily sérülés alkalmával roncsolódik a nervus alveolaris inferior és a nervus faciális egyik ága, igen gyakran a nervus lingualis is, amely a nyelv érző idege. A sérülés gyógyulása után is anaesthesiás és paraesthesiás panaszok maradnak. A mandibula felhágó ágán és a szeglet táján a masseter vagy pterygoideus tapadási területén úgy a masseter, mint a pterygoideus izomrostjai között olyan nagyfokú izomrost roncsolások jöhetnek létre, hagy az izomrostok roncsolása már magában véve is, ideg- és csontroncsolások nélkül, rágási képtelenséget okoz. Az ú. n. fogeredetű gyulladásos folyamatok következtében fellépő tályogok mindig igazodnak a csont és izmok között lévő, valamint a fascia lemezek közötti kötőszöveti résekhez. A háborús sérülések alkalmával a becsapódott lövedékek tekintet nélkül az anatómiai régiókra, a legkülönbözőbb helyekre viszik szét a. fertőzést okozó szenynyeződést és ezáltal a tályogképződés lehetősége is fokozódik. A szájzár keletkezésének oka is bővül. A háborús sérülések következményeként nem csak gyulladásos szájzarat látunk, hanem szájzár lép fel minden állkaposs sérüléskor és felsőállcsont sérüléskor is, ha a tuber tájéka roncsolódik. Az állkapocs mozgások korlátozottsága hosszabb ideig fennállhat:
