Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-04-01 / 4. szám
95 szerint az előkészítésben fogunk hibát találni, a csonkon alámenti helyek vannak.“ Ilyen esetekben az előkészítés hibáinak korrigálása után új korona készítését ajánlja. Mi a gyűrűs lenyomatot lehűtés után igyekszünk levenni a csonkról és ha az nem akar lejönni, vagy ha a vazelinos fogcsonkon xantigénes részecskék maradnak vissza odatapadva, úgy az alámenő részeket jelez. Ezeket rögtön kijavítjuk és így elkerüljük a korona ismételt készítését. A szájban és szájon kívül lehűtött gyűrűs lenyomatot két-háromszor fel- és lepróbáljuk a csonkon és ily módon elérjük, hogy a gyűrűs lenyomat ugyan egy gondolatnyit kitágul, de biztosan benne marad a gipszlenyomatban és a kész korona nem lesz szűk. Ez utóbbi már azért is előny, mert nem kényszerülünk a korona beragasztásakor utánacsiszolást végezni. Mügyantahidaknál nagy hátrány és nehézség, hogy a koronák nem próbálhatok, ezért nagyon gondos előkészítést és technikai kivitelt kívánnak, mert a próba nélkül elkészített híd, ha rossz, akkor teljesen újat kell készíteni. A határt, hogy meddig készíthető el váz nélkül a műgyanta híd, nemcsak a házagfogak száma, hanem az artikulációs megterhelés is befolyásolja. A vázra préselt hidaknál sok kellemetlenség származik abból, hogy a váz anyaga merev pótfémből készül. Kétségtelen, hogy a rugalmasabb nemesfémvázra préselt hidak sokkal jobb eredményt adnak, mint a pótfémre préseltek. A műgyanta egy másik alkalmazási módjának ígérkezik a műgyanta előrészű (frontú) korona. Tapasztalataink a mügyantaelőrészű koronával csekélyek. A front és csonk között nincs fém, így kevesebbet kell csiszolni, mint a porccllán előrészű koronánál. A műgyanta előrész a próbánál ablakos koronához hasonló fémvázra lesz reápréselve. Különösen előnyös az ilyen megoldás alsó szemfogakra. Az említetteken kívül a műgyanta felhasználható betétként (inlay) is. Ügy esztétikai, mint funkcionális szempontból nagyon biztatóak azok az eredmények, melyeket a lemezes, fogpótlás terén tapasztaltunk, amikor nemcsak a lemez bázisa, hanem maguk a fogak is műgyantából készültek. A porcéi]ánfogak beszerzése terén tapasztalható nehézségeket is szerencsésen áthidalhatjuk ilymódon. A fogászati műgyantaanyagnak sok előnye mellett kiterjedt alkalmazását részben hátráltatja ezidőszerint még az is, hogy hiányzik a megfelelő elnevezése. A magyar közönség fél a műanyagoktól és így bizonyos tartózkodással fogadják a mügyantaanyagból készült fogakat is. Míg a német szóhasználat élesen megkülönbözteti a „Kunststoff“-ot, a szintetikus úton előállított anyagot, az „Ersatzmaterial“ - tói, a pótanyagtól, addig a mi szóhasználatunk sokszor a kettőt összevonja és műanyag kifejezést használ. Szükséges volna a fogászati mű
