Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-02-01 / 2. szám
37 különbség nincs. A nagyságbeli különbségen (1. táblázat) és az elválasztó zománcredön kívül a két fog pulpakamrája is nagyban különbözik. (1. 9 b ábra.) Mindkettőre jellemző, hogy rendkívül tág, a normálisnak legalább 3—4-szerese. A bal pulpakamra kehelyszerű cca. 4.5—5 mm. széles, mely a rágóél, ill. a mes. és dist. sarok felé vastag pulpakamra alakjában kiszélesedik. A pulpakamra és a gyökércsatorna egységes. A gyökércsatorna a fognyaknál 2, 6, az apexnál cca. 1 mm széles. A jobb pulpakamra középső részében, a metszőéi felől kb. a korona magasságnak gyökér felé tekintő % részéig nyúlványszerű csap követhető. A pulpakamra egyébként egységes, igen széles pulpaszarvakkal. A pulpakamra max. szélessége 8.1 mm, a gyökércsatoma a fognyaknál 5.6 mm, a gyökéresúcsnál 3.8 mm. Úgy a jobb, műit a bal szemfogak a szokásos képet nyújtják. A leírt esetben szimmetrikus aplázia és szimmetrikus torzképződés ugyanazon égvén metszőfogain fordul elő. Tekintve azt, hogy a rendellenességeket éppen a metszőkben látjuk, arra is gondolhatunk, hogy vagy hereditaer jelenséggel állunk szemben — (a kismetsző mint a metszőfogcsoport laterális tagja hajlamos a redukcióra és így az apláziára is), vagy pedig az os intermaxillare kisebb volta okozhatta, hogy a kismetszők nem fejlődhettek ki. Ha a szájban a normálisnál több fogat találunk, úgy fölös fogakról szólunk. (Nem nevezzük fölös fogaknak azonban a tejfogazatból esetleg visszamaradt fogakat.) A fölös fogak alak szerint lehetnek vagy korcsok, vagy teljesen a normálishoz hasonlóak. Mindkét esetben a foglécből több csira differenciálódására került sor, tehát ezek éppen úgy, mint az apláziák igen korai keletűek. A fölös korcsok utánozhatják valamely fog alakját, csak jóval kisebbek. Ilyen képleteket lehet találni nem is olyan ritkán a felső 3. mól. mögött (distomolaris Euler), valamint a molarisok ésapraemolarisok között, főképpen a fogsoron kívül elhelyezkedve (paramolaris, Herbst). A legtöbb fölös korcs és szabályos alakú fölös fog a felső metszőfogak tájékán fordul elő. A felső állkapocsban Stafna szerint 8-szor annyi fölös fog keletkezik mint az alsóban (csak mint érdekességet említem, hogy viszont a legtöbb odontomát az állkapocsban találjuk). A legtöbb korcs csapfog-aAáká. Kisebb számban talá-
