Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1942-07-01 / 7. szám

159

1690-ben, 55 éves korában, elesett a zernyesti csatatéren, ugyancsak eleget szenvedhetett kezeletlen fogaitól, ha deli férfikorában már teljesen fogatlan volt. Erről ismerték föl 1908-ban, amikor Gernyeszegen kihantolták és tetemeit új sírboltban helyezték el.

A XVIII-ik század első felében élt Erdélyben Bethleni Bethlen Katalin grófnő, Teleki József grófné, aki leveleiben mindig így írta magát alá: „Árva Bethlen Kata“, jeléül annak, hogy a gondviselés kemény ököllel sújtotta ezt az istenfélő, kegyes nagyasszonyt.4 És mert szerencsétlen volt: a gyámoltalanokkal érzett lelki vigasztalásképpen. Betegségükben azokat gyógyította, orvosságot is adott nekik. Bátran öt tekinthetjük az első magyar orvosnőnek. Ha nem is diploma erejénél fogva volt az, de alapos orvosi tudása révén egész bizonyosan. Valóságos orvosi tanfolyamokat vett a kor leghíresebb erdélyi orvosaitól : Köleséri Sámueltól, Borosnyai Nagy Mártontól, Simoni Mártontól és másoktól. Nagy szemészeti tudását Bőd Péter, kedvelt udvari papja, versben énekelte meg.5 Egész bizonyos az, hogy nagy fogászati gyakorlata is volt. Olt melletti hévizi udvarházában a fogfájósokat is gyógyítgatta. Patikaládájában sárkányfogak is voltak, amik nem voltak egyebek, mint a barlangi medvének, az Ursus spaeleus-nak, az őskori barlanglakó ember barlangi állattársának csontmaradványai.

Ennyi az, amit erdélyi fogászatról tudunk abból az időből, amit Jósika Miklós „századok éjének“ nevez. Fogvonás, fogfájás-csillapítása. Nem sok, sőt édes kevés. De másutt sem tudtak egyebet vagy többet.

Százéves űrt ugrunk át és elérkezünk egy ősi székely nemescsaládhoz, a bikafalvi Máthé-családhoz, melynek ivadékai elsőbben az erdélyi, majd a magyarországi fogászat történetéhez tartoznak. Velük indul meg Nagy-Magyarországon az a fogászat, mely később stomatogiává bővült.

Bikafalvi Máthé Lajosnak (1807—1890) és kisgalambfalvi Felszeghy Katalinnak 10 gyermeke közül kettő: Domokos (1889—1889) és Dénes (1844—1883) fogorvos lett.

Domokos kétségtelenül nagystílű ember volt, de az sem hallgatható el, hogy kissé széllelbélelt. Forgorvosi működése azonban nemi Erdélyre, hanem Magyarországra esett, ezért méltatása nem tartozik ide.

4 Ez az „árva” jelző akkortájt igen használatos volt az özvegyi állapot kifejezésére. Mikes Kelemen édesanyja is így' írta alá levelét (második férje után) : „Árva Torma Éva”.

5 Pataki Jenő: Árva Bethlen Kata, az első magyar orvosnő. Pásztortűz. XII. évf. 1926. duj-Kolozsvár. 465. oldal.