Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-05-01 / 5. szám
110 oldatot, hogy az a diffusió útján a csontba bejutva, érzéstelenítse a mütendő területet. Ilyenkor 2—4%-as novocaín-oldatot teli alkalmazni. Schleich érzéstelenítésénél az ideg-végződéseket közvetlenül bénítjuk, mert az érzéstelenítő folyadékot ráfecskendezzük az idegvégződésekre. Az érzéstelenítés után azon a helyen, ahol az érzéstelenítés történt, megnyitjuk a tályogüreget, vagy excindáljuk a earbuneulust. Az infiltrációs fogászati érzéstelenítésnél magába a gyulladásos szövetbe kell deponálni az érzéstelenítő anyagot, tehát submucosus, vagy subperiostalis abscessusba, vagy a phlegmonosus szövetbe cs az érzéstelenítő oldatnak a periostitises csontba kell felszívódnia. Az érzéstelenítő szer elhelyezése a gyulladás folytán leemelt csonthártyát továbbemeli és ezáltal a csont táplálkozását akadályozza. Ez a leemelés fájdalmat okoz, amit a beteg jelez is, ezért kérik a laikusok gyulladás esetén orvosukat, hogy injekciót ne alkalmazzon. A periodputitises vagy periostitises fogaknak injekciós érzéstelenítés mellett történő eltávolítása után az utófájdalom tovább áll fenn, mint amikor a fogat érzéstelenítés nélkül távolítjuk el. Ennek magyarázata az érzéstelenítés nélküli extraction sob erősebb és jobb kivérzésében van, amikor is a véráram a kórokozók jórészét kimossa és ezáltal a feszülést és gyulladást is megszünteti. A befecskendezés alkalmával viszont a geny az ép szövetekbe is bepréselődik és még ha incisiot is végzünk, akkor is tovább terjed sokszor a gyulladás annál is inkább, mert azt egyrészt a szájban a vér- és nyirokellátás — azok hálózatának sűrűbb volta miatt — jobb mint másutt a szervezetben, másrészt a szájban a sebszélek igen gyorsan összetapadnak és így a kiürülést megakadályozzak. Tamponálni sem lehet úgy, mint a másutt előforduló sebek incisiojánál, mivel a tampon sokszor már félóra múlva ttÖgbűzü és a nyállal átivódva, erősen feszítő érzést is okoz. Az elmondottak alapján átvizsgálva klinikánk 7 éves anyagát, arról a következőkben számolhatunk be: Stomatitisek esetében mi érzéstelenítést nem alkalmazunk, ha mégis fogeltávolítást vagy sebészi beavatkozást kell eszközölnünk, akkor azt vagy bódításban, vagy fagyasztás mellett végezzük el, vagy ha lehetséges, extraorális agyalapi érzéstelenítést adunk. Akut és krónikus periodontitiseknél, ha hidegrázás és hőemelkedés nincs jelen, úgy helyi befecskendezésben, illetve vezetéses érzéstelenítésben végezzük el műtéti beavatkozásunkat. Ellenkező esetben bódításban vagy fagyasztásban. Periodontitisnél 1144 esetben avatkoztunk be sebészileg, ebből 746 esetben befecskendezéses érzéstelenítést, 287 esetben fagyasztást, 111 esetben pedig bódítást végeztünk. f