Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-05-01 / 5. szám
108 szövet szomszédságában, tehát gyakorlatilag az ép szövetben is, ki lehet mutatni befecskendezés után a kórokozókat, bár szerinte ez éppen oly gyakran előfordul még olyankor is, ha a gyulladásos szövetbe nem is történt befecskendezés. Tehát a baktériumok tovaterjedését elősegíti a szövetben fennálló feszülés és e feszülés folytán úgy a szövelnedy, mint az alakelemek kicserélődése akadályozva van. Ä lobos szövet Ph-ja 6 alatt van. Ha még hozzávesszük a Ph 6 alatti érzéstelenítő oldat savhatását, úgy érthető egyrészt a beteg szövetnek, másrészt a feszítésokozta szakadásoknak, a savanyú hatásra létrejövő erősebb fájdalma. Novocain-oldat befecskendezése ilyenkor a gyulladásos szövetben kínzó fájdalmat hoz létre, amit még az igen csekély nyomás mellett végzett befecskendezés sem tud megakadályozni, mert ilyenkor égető, szúró fájdalmat érez a beteg. Ez a fájdalom a befecskendezés után sokszor percekig eltart és az utána következő beavatkozást majdnem úgy érzi a beteg, mintha azt érzéstelenítés nélkül végeznénk, amelyet a feszülés alatt álló szövetekben létrejövő és az általa előidézett felszívódás hiányos volta magyaráz. Az érzéstelenítő oldattal bejutott adrenalin ér összehúzó és anaemizáló hatása még fokozza az erek szűkülését, miáltal a[szövetkicserélődést károsítja meg éppen akkor, amikor a betolakodó baktériumokkal szemben fokozottabb vérkeringésre volna szükség; egyrészt azért, hogy az átjfcinaktericid anyagok kellő mennyiségben odaszállíttassanak, másrészt, hogy a károsító anyagok elszállíttassanak. A szövettáplálkozás károsodása í az adrenalin érösszehúzó hatásaképen akkor következik be, amikor több vér szükséges, hogy átáramoljon a szövetekben, mert ellenkező esetben a baktériumok munkáját segítjük elő. A gyulladásos szöveten keresztül vezetett injekcióstű az ép környezetbe jutva magával a kanüllel vihet be olyan ■ anyagokat, amelyek elősegítik a fertőzés tovavitelét. Főleg stomatitiseknél és olyan gyulladásos szöveteken való keresztülhatolásnál következik ez be, ahol az érzéstelenítő oldat elhelyezése céljából a gyulladásos szöveten kell keresztülhatolni. Rosenthal osztályozta az egyes szerzőket, akik gyulladásas szövetbe érzéstelenítő oldatot fecskendeznek be. Négy csoportba osztotta be őket: I. csoportba tartoznak azok, akik a gyulladásos szövetbe adnató érzéstelenítő oldatok befecskendezését teoretikus alapon elvetik. II. csoportba tartoznak azok, akik bizonyos feltételek mellett gyulladásoknál a befecskendezést alkalmazzák. III. csoportba tartoznak azok, akik minden gyulladás ese+cl en alkalmazzák.
