Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-01-01 / 1. szám
Közlemény a budapesti kir. magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatológiai Klinikájáról (igazgató: Máthé Dénes dr., egyet. ny. r. tanár). A fogszabályozás céljából végzett fogeltávolítások javallatairól. Irta: SZENTHE ISTVÁN dr. egyetemi tanársegéd. A fogak helyzeti rendellenessége két okból mondható károsnak, másszóval olyannak, ami hátrányos következménnyel jár. A rendellenesen elhelyezkedő fogak normális működésüket többnyire nem tudják elégségesen betölteni, ezenfelül néha a környező szervrészeket is zavarják, sőt károsíthatják. Ezekben az esetekben a fog helyzeti rendellenessége feltétlenül káros, tehát ab ovo orvosi feladat annak megszüntetése. Tapasztalat szerint azonban sokkal gyakrabban fordul az elő, hogy a rendellenes helyzetű fog főleg a kozmetikai hiba okozta csúnyaság miatt hat zavarólag. A csúnyaság az emberi környezetben való mozgást, boldogulást korlátozza, tehát káros és megszüntetendő, ha van rá mód. Az orvos elsőrangú kötelessége a rábízottnak nemcsak egészségét, hanem a társadalomba való elhelyezkedését is a lehető legnagyobb mértékben elősegíteni. Így habár a fogszabályozás fontossága eltörpül az életmentő műtétek mellett, mégis a civilizált társadalom rászorult tagjainak boldogulását elősegítő orvosi ténykedések egyik építő tartozéka. A rendellenesség az eseték egy részében egész fogcsoportokon nyilvánul meg és a megfelelő állcsontrészlet, vagy az egész 'állcsont rendelenes fejlődése is fennáll. Néha azonban csupán egykét fog helyzete tűnik fel rendellenesnek. Ilyen esetekben közelfekvő a gondolat, hogy a rendellenesség megszüntetése céljából a rossz helyre nőtt fogat távolítsuk el. A gyakorlat azt mutatja, hogy a rendellenes helyzetű fog eltávolítása azokban az esetekben, mikor a fogsor többi tagjának helyzete, legalább is megközelítőleg szabályos, rögtön és úgy kozmetikusán, mint funkcionálisan kielégítő eredményt nyújt. Ezért ilyenkor további fogszabályozás nem is szükséges. Tapasztalat szerint egyes fogak eltávolítása után a szomszédos fogak legtöbbnyirc jelentős mértékben a keletkezett hézag felé vándorolnak. Ezért, ha a foghúzás helyének közelében helyhiánnyal kapcsolódó torlódásos elhelyezkedés van, várható, hogy a hézag felé irányuló fogelmozdulások következtében a torlódásos helyzetben javulás következik be. 3