Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1941-04-01 / 4. szám
89 gyermekek valamennyien kitűnő nevelésben részesülik. A magyar családalapító meghalt Budapesten 1892-ben és a Keíepesi-temető családi kriptájában alussza örök álmát. IV. A magyar Morelli-ek. A) A Morelli—Ackermann házaspár 5 gyermeke mindannyian derék nevelésben részesültek, igen tisztes polgári életszintet értek el és tartottak. Kettő közülök mélyebb nyomot szántott a magyar kultúrában. 1. Ferenc Xaver. Született 1845 augusztus 25-ikén. Iskolai tanulmányai alatt és után megismerkedvén a szülői házban a borral való foglalkozással, az akkori idők legnagyobb bortermelő és terjesztő házhoz, a híres Dietzlcéghez került. Hozzáértéséről és tehetségéről tanúskodik, hogy később mint borászati felügyelő a földmívelésügyi minisztérium kebelébe tartozott és 1905-ben bekövetkezett haláláig 15 éven át a minisztérium híres mintapincéjének igazgatója volt. Sáfár Erzsébettel való házasságából utódok nem származtak. 2. Ágost Gusztáv, a fametsző. A szabadságharc vérzivataros első esztendejében, 1848 február 14-ikén született Pesten, az akkori Stáció-u.—Ösz-u. (ma Baross-u.— !Szentkirályi-u. sarkán álló emeletes házban, melynek telekén jelenleg a II. számú sebészeti (Bakay) klinika áll. Apja akkor az Újépület foglya volt. Gyermekkoráról az a kedves adatunk van, hogy Feri bátyjával együtt egyszer egy élő kis bárányfcát kaptak ajándékba és azt mindennap a Múzeum kertjébe vitték legelni. Igen korán művészi hajlandóságokat árult el és ezeknek kielégítésére és fejlesztésére Huszka Dezsőnek, a később Debrecenbe költözött fametszőnek tanítványa lett, maid 1868-ig Rusz Károly intézetében dolgozott. Az 1869-iki év döntő fordulatot jelentett pályáján. Akkoriban történt, hogy Eötvös József báró kultuszminiszter első ízben osztott szét néhány iparművészeti ösztöndíjat, Morelli Gusztáv is kapott, jeléül annak, hogy felismerték fametszői elhivatottságát és tehetségét, amely nemes iparművészet annakidején nálunk még kezdetleges fokon állott.10 Két évet töltött külföldön Párizsban, Londonban, ahol Marral alatt dolgozott a Graphic műtermeiben és Lipcsében. Ez a tanulmányi 10 Max I. Friedländer: Der Holzschnitt. Berlin, 1917.
