Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1941-04-01 / 4. szám

87

Mit csinált itt az első években, mit nem, arról nincs pontos tudomásunk, de az bizonyos, hogy szabadságm'ámora sohasem párolgoitt el leikéből, lengyel szülőföldjét az új hazában is imádta és az itteni lengyel kolónia minden sürgés-forgásában lelkesen résztvett. Amikor pedig az 1848-iki szabadságharc kitörésekor a Törökországból idesietett egykori lengyel tisztnek, ZabocklitzkUnek 1848 október 19-iki felhívására ezrével jöttek hozzánk lengyel harcosok, Teodoro azonnal hozzájuk csatlakozott, hogy Lengyelország szabadságát, a magyarok győzelme révén, magyar földön vívják ki.9 Majd meg, amikor az ifjú Woronieczky Miczisláv herceg vette át a mozgalom és a légió vezetését, ennek bizalmas szűkebb környezetéhez tartozott és a herceg mellett úgyszólván titkári teendőket végzett. Woronieczkyt, miként ismeretes, 1849 augusztus 9-ikén a temesvári csatában elfogták és a pesti Újépületben bitófán végezte dicsőséges életét. A magyar egyetemi ifjúság síremléket állított neki a Kerepesi-temetőben és ezt minden év Halottak napján kegyeletesen megkoszorúzza.

Morelli Teodoro sem kerülte el sorsát. Mint „poltikailag megbízhatatlan“ szintén az Újépület foglya volt és amikor 2-ik gyermeke, Ágost Gusztáv (a későbbi fametsző és M. Gusztáv dr. édesapja) született, még ott ült.

Később is, minden lengyel megmozdulás hírére roppant izgalomba került. így pl. amikor 1884-ben szó volt valami ilyenféle tervekről, a 73 éves aggastyán szíve nagyot dobbant, vére megint hevesen felpezsdült.

Morelli Tivadar János — nevezzük most már magyar nevén — 1844 október 15-ikén megnősült, elvette Ackermann Justiniát (sz. 1824 szpt, 26, megh. 1863), egy pesti német polgárleányt. Innét Számíthatjuk a család magyar ágának eredetét és meggyökeresedését. A házasságból 5 gyermek származott és velük és leszármazottjaikkal virul magyar talajon a következő családfa. (L. túloldal.1

Morelli Tivadar János, a családapa, a szabadságrajongáson túl persze polgári életlehetőségeket is keresett és talált. Az Egyetem-téren, a mai Andrássy-palota helyén állott régi egyemeletes házban bormérést és borkereskedést nyitott. Ez a kapcsolat a borral, miként látni fogjuk, folytatódik a család több tagjában. A polgári háztartás rendezettsége és a családi tűzhely bensőséges melege mellett szól, hogy a

9 üorváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből. Pest, 1872. — fírarza György: Az 1848—49-iki magyar szabadságharcz története. Budapest, 1894. — Schütte: Ungarn und der ungarische Unabhängigkeitskrieg. Dresda 1850. -— Weldicz: Der Anteil der Polen an der ung. Revolution. Altona 1850.