Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1941-04-01 / 4. szám

85

II. Az 1830/31-iki lengyel forradalom.

Napoleon legyőzése után a Szentszövetség az 1814/15-iki bécsi kongresszuson újra megrajzolta Európa térképét és ennek keretében felosztotta Lengyelországot bárom részre. Az egyik Poroszországnak jutott, a második Ausztriának ,a harmadik „Lengyel királyság“ néven I. Sándor orosz cár uralma alá, aki Konstantin főherceggel kormányoztatta. Lengyelország nagy reményeket fűzött a rendezéshez, mert Czartoryski Ádám, a lengyel főúr legbensőbb barátja volt Sándor cárnak és állandó tanácsadója a bécsi kongresszuson. A cáradta alkotmány azonban csak látszatalkotmány volt, a lengyelek állandóan elégedetlenkedtek és zúgolódtak és 1825-ben, Sándor cár halálakor ez a feszültség messzeágazó összeesküvéshez vezetett a gyűlölt cári uralom ellen. Miklósnak, az új cárnak, kozákjai ezt irgalmatlanul vérbe fojtottak.3

Az 1830-iki francia forradalom, melynek hullámai átcsaptak egész Európára, Lengyelországot is felráztak újból és a szabadságmozgalom ezúttal nyílt lázadássá dagadt,4 Kezdeti sikerek után ezt is leverték az oroszok és amikor 1831 szeptember 8-ikán utolsó mentsváruk, a főváros, Varsó is elesett, Ramorino tábornok5 * * 8 10.000 emberével, aminek zöme olasz nemzetiségű volt, osztrák földre menekült, ahol seregét lefegyverezték. Onnét aztán a világ minden tája felé szétszóródtak.

*

III. A lengyel emigráció Magyarországon és Teodor János MorelliJ

Az imént röviden, igen vázlatosan megrajzolt lengyel forradalmi és szabadságharcos megmozdulásokban tevékeny részt, vett az öreg Giuseppe Antonio Morelli, de még inkább az 1811 november 4-ikén született, tehát ekkor 19 éves fia Teodoro Giovanni. A WysocTciak, Paszkiewiczek, Dobrovszkiak, Mochnackiak, stb. lengyel ifjak társaságában Teodoro is lángolt új hazájának, Lengyelországnak szabadságáért és oroszlánbaitorsággal küzdött érte. A harcokban egy kozák

3 Lord Brougham: Polen. Brüssel, 1831.

Uдутое: lieber den politischen Zustand von Europa im Jahr 1831. Brüssel 1831.

4 S. W. vm Loon: Az emberiség története. Tápay-Szabó László: Az emberiség története.

3 B. Gerolamo, sz. 1792 Genova, agyonlövetett 1849 Torinóban. Nem rokona

a Firenzében lakó kartársunknak, Camilló Bamorino professzornak. (Levélbeli közlés.)

8 Erre vonatkozó legértékesebb — nem nagyon könnyen szerezhető — adatokat levélben kaptam dr. Bevilaqua-Borsody Béla jeles kultúrtörténészünktől. Egészen részletesen olvashatók majd nemsokára megjelenő könyvében, melynek címe: Magyarok és lengyelek 1791—1932.