Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1941-02-01 / 2. szám

47

fel a figyelmet, hogy az izomgimimák gyakorisaga az utóbbi években feltűnően csökkent.

A Revista Romana de Stomatologie 1940. 2. számában Osipov Sinesti dr. 5 hasonló esetről referál, amelyek közül kettőt részletesen ismertet. Egy 38 és egy 36 éves nőbetegről számol be, akik közül előbbinél a bal oldali, utóbbinál a jobb oldali massetemek megfelelően észlelt egy-egy mandarmmekkoraságú, tüneteiben a fent leírttal megegyező terimenagyobbodást. A serologiai reactio csak a második eset-, ben volt positiv, intensiv antilueses kúrára azonban mind a két eset meggyógyult. Az eredményes kezelés (ex juvantibus) igazolta a szerző diagnosisát: a III. stádium lueses gummái a masseterben. Ez esetek kórismézése fenti esetünkkel szemben több nehézséget adott, mert a betegek kórelőzményéből minden luesre utaló adat hiányzott.

VILÁGSZEMLE.

Prof. Dr. MÁTHÉ DÉNES: Adalék az emberi fogazat szabálytalanságairól. (Beitrag zu den Anomalien der menschlichen Zahnreihe.) Zeitschrift für Stomatologie 1941. No. 2.

Az emberi fogazat egyes tagjainak alakjára és számára vonatkozó lényeges szabálytalanságait ismerteti a cikk. Az alaki eltérések vonatkozhatnak a koronára, a gyökérre ős mindkettőre. A borona szabálytalanságok keletkezése a korona képződésével egyidejű, míg a gyökér szabálytalanságok a gyökérfejlődéssel, vagy később lesznek nyilvánvalóvá. Összenövésről (concretio) akkor beszélünk, ha egymástól független egységek a kemélyállomány összenövése által egyesülnek egymással. A csiszoLási felületeken jól kivehető a két fog zománcprizmáinak egymástól független lefutási iránya. Confusio:, csiraliasadás, ikerképződés a fejlődés kezdetén, a fötális életben létesült elváltozásokban lelik magyarázatukat. Ha a fog koronája a szabályosnál kisebb, akkor törpekoronáról,, ha gyökere is kisebb, akkor törpefogról és viszont ellentétes eltérés1 esetén óriásfogról beszélünk. Miután a fog keményállománya a zománcszervből képződik, a zománcsizerv határozza meg a fcgtkoroma nagyságát és alakját. Ezért a szabálytalan fogkorona mindig oly zománcszervből képződik, amely formájában é,s nagyságában eltér a szabályostól. A fog csökevényes kifejlődésének, a csapfognak legnagyobb foka a teljes foghiány, az aplázia. Ez esetben feltehetjük, hogy a fogléc epithel anyaga elégtelen volt. A nagymetszőfogak, valamint a szemfogak apláziája csaknem ismeretlen. Leggyakoribb a harmadik nagyőrlő és a kismetszőfogak apláziája. Az aplázia olykor szimmetrikus fogakon nyilvánul meg, (leggyakrabban a kismetszőfogakon) máskor fogesoportokra terjed ki. Az irodalomban közölt esetek igazolják az aplázia öröklődő sajátságát. Külön fejezet foglalkozik a számfeletti fogakkal. Nem bizonyítható, de valószínű, hogy a fölös csiraanyag játszik szereped, keletkezéséljen. Leggyakoribb a frontfoigak, különösen a nagymetsizőfogak kettőződése, amelynek kisebb megnyilvánulása a szabályostól való nagyságbeli eltérés. Leggyakoribb változatok : 1. Számfeletti csapfog egy vagy kétoldalt. 2. Három oldalról belapított