Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-01 / 1. szám
24 több évezred pereg le az idők homokóráján, míg a főzési processus a mai tökéletességig fejlődött. Ennek viszont a tápanyagok denaturalizációja lett a 'következménye. Igaza van annak, aki a főzési folyamatot különösen veszedelmesnek tartja, mert ezzel szemben a vegetabilis vagy animalis koszt jelentősége teljesen háttérbe szorul. Az ember képes úgy az egyikből, mint a másikból teljesen kielégítően táplálkozni. A feltétlen Vegetarismus képviselői szerint az ember eredetileg vegetarius volt és ezért mai életmódja nem természetes, mert állati tápanyagokat is vesz magához. Vissza kell tehát térnünk az eredeti természetes életmódhoz, a vegetarismushoz. Ez tévedés, mert mint láttuk, az ember organisatiójának megfelelően táplálkozásánál mindig mindkét táplálékforrásból merített. Padányi Endre dr. VILÁGSZEMLE. A. B. GABEL (Philadelphia) : Fizikai tényezők a dentinfájdalom létrejöttében és ellenőrzésében. (Physical factors in the production and controll of dental pain.) The Journ. of Americ. Dent. Assoc. 1940. Sept, Vol. 27. No. 9. A cikk etső felében a szerző összefoglalja a dentinfájdalomra vonatkozó elméleteket. Eddig- még mindig nem ismeretes pontosan, hogy mi megy végbe a dentinben a fájdalom keletkezésekor. Űjabb szövettani vizsgálatok szerint a dentincsatornáoskákban idegrostok is lennének, amit sokan tagadnak. G. V. Black szeiint az odVmtoblast nyúlványa, s maga az odontoblast összehúzódik, s ez hozná ingerületbe a fog-bél idlegeit. Gysi szerint az odontoblast protoplasmáján végbemenő hullámmozgás ingerli az idegeket. Hopewell-Schmidt a fájdalmat onnan származtatja, hogy a dentincsatornáeska tartalmára gyakorolt nyomás áttevődik a pulpakamrába. Legújabban a dentinfájdalmat részben a Tomes f. rost molekulái rendellenes megmozdulásainak, mások ugyanitt keletkezett demarcatiós áramnak, osmotikus hatásoknak tulajdonítják. A kolloidok (itt a Tomes f. rost) felszínének felületi feszültsége a viszonyok változása miatt fokozódnék, ami növelné a fájdalmat. A cikkíró az újabb fizikokémiai eredményekből kiindulva felveszi, hogy a Tomes f. rost és az odontoblast prótoplasmájában levő nagy molekulák elektromos feszültsége külső befolyásokra megváltozik s ez okozná a dentinfájdalmat. Klinikai tapasztalatok alapján sok esetben az első alkalommal fájdalmatlan dentin érzékenysége későbbi ülésekkor sokszor fokozottabbnak bizonyul, amit a szerző a nyál, az, ideiglenes elzárást szolgáló guttapercha, fletcher lefolyásának tulajdonit. Ennek kiküszöbölését zinkphosphateementtel való hoszszabb ideig tartó lezárással lehet elérni. A dentin megmunkálásánál használatos műszerek csökkenő mértékben a következő sorrend szerint okoznak fájdalmat: fúrók,excavatorok, kövek, vésők. A cikkíró legmegfelelőbbnek a fordított kúpfúróval való dolgozást tartja száraz fogon, emellett az éles kézi műszerek használatát. (Boros Sándor dr.)
