Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1941-07-01 / 7. szám
184 Az alkati öregedés tulajdonképpen a szervi degenerat .ók, regressiv elváltozások összefoglaló kórképe, melynek jelenségei gyökeresen csakis az alkati regeneratio folyamataival küszöbölhetők ki. Ezért szükséges, hogy az egyed therapiájában az utód alkatát is javítani igyekezzünk. Megállapítható, hogy 'az alkati öregedés a jelenkor kultúrnépeinél nagy mértékben elhatalmasodott, miáltal a társadalmiság szembekerült a természettel. Az alkatilag elöregedett egyed teljes pszichosomatikus relatiója elöregedett, elsorvadt. Mindezt az individuumban gyökeresen meggyógyítani nem lehet. így az alkati öregedés tulajdonképpen egy természeti selektio, melynek kiselejtezésével a természet a fajok fejlődő fiatalos voltát tartja fenn. Stekel a természeti ösztönök ezen működési zavarát parapathia kórképével jelöli meg. A mai orvostudományt tulajdonképpen az alkati öregedés kórképébe tartozó pathologiai jelenségek, így különösen a mesenchymosisdk elméletei 'és therapiája uralják. Ezen therapia azonban az alkati regeneratio bekapcsolása nélkül csak tüneti, egyoldalú s így ezen eljárások rendszeresítése végeredményben egy kontraselektio, melyet ezen formában a phylogenesis törvényei nem igazolják. A nemzetek megújhodásának jelen korában ügyelni kell arra, hogy az orvostudomány ne merüljön ki az elöregedett embertypus egyoldalú gyógyszeres kezelésében, kiknek közvetlen utódai consonans házasság esetén már a pszichopathák typusaiba lépnek, hanem az egészséges fejlődő fiatalos embertypus kifejlesztésére helyezze a fősúlyt. Ez az orvostudomány természetes rendeltetése is, mert ezáltal elősegíti a nemzet megújhodását és fenntartja az egészséges nemzeti alkatot. Az orvosi- munkát azonban szintén az alkati adottságok irányítják. A nemzeti megújhodás munkálataira legelsősorban is a fejlődő alkat hivatott. A mechanikus eljárásokra, a túltheoretikus tüneti gyógyításra mindig az alkati öregedés mutat hajlamot. E kettő lényegében nem érti meg egymást s ma még e kettő befolyását hatalmi positiók döntik el. A stomatologia mindezen szempontokból a legkorszerűbb tudománynak mondható, mert- már a világháború kezdete óta ez irány szolgálatában á'll, illetve ezen korszerű feladatok fejlesztették ki. Az elöregedő tudományos irányzatok triltengett t-heoretizálásait, a mechanikus sablonokat, az idő miár túlhaladta és így képtelenek lettek a korszerű problémák megoldására. A sebészet terén sokszor látjuk'
