Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1941-04-01 / 4. szám
118 úgy is volt a szájban, hogy a csonk és a korona belső fala között semmiféle kötőanyag nem volt, elváltozást nem mutatott. Vagyis tehát az erjedés folytán a szájban keletkező savak nem támadták meg és bár a műgyanta szerves anyag, a rothadási folyamatnak is teljesen ellenállt. Kémiai befolyásokkal szembeni ellenállását bizonyítja az is, hogy polírozott felülete teljesen sima maradt, tehát az eddigi műgyanta-anyagoknál megfigyelt és szájban bekövetkező felrostozódás nem volt rajta észlelhető, még mikroszkóp alatt való vizsgálattal sem. Ugyancsak semmi elváltozása nem volt látható az utólagosan a szájban megcsiszolt, tehát nem fényesre polírozott felületen sem. De ugyanilyen ellenállónak bizonyult ez a korona fizikai behatásokkal szemben is, tehát nemcsak nem törött el, hanem teljes artikulációs érintkezés mellett is rajta semmi kopás nem volt észlelhető. A széli záródása is tökéletes maradt, tehát nemi is tágult. Ugyanilyen jó eredményekről számolhatok be az általam készített és kellő gonddiai megsaerkesztett hidaknál, valamint lemezes prothéziseknél is, amelyek egy részét a mellékelt 'ábrák tüntetik fel és amelyekből több már hat hónap óta szájban van. Meg kell emlékeznem arról a műgyanta-anyagokkal szemben hangoztatot kifogásról is, hogy nagyfokú rugalmasságuk folytán a belőlük készített solo- vagy pillérkoronák a rágási mechanizmus hatása alatt a csonkról vagy pfflérröl elválasztódnak, vagyis a cement az anyagról leválik. Annak ellenére, hogy én ezt eddig sem az általam készített koronáknál, sem a kezdetben fémváz nélkül készített hidaknál nem észleltem, mégis mások megfigyelését elfogadva igyekeztem ezt a feltételezett hátrányt is kiküszöbölni, ami a koronáknak gyűrűvel, illetve a hidaknak fémvázzal való készítése útján nyilvánvalóan sikerült is. A műgyantának a pillérfogaikra átvitt rugalmassága a heléhelyezett fémváz folytán lényegesen redukálódott, -anélkül azonban, hogy minimális rugalmasságát, amely a fentebb említett okból (antagonisták kímélése) előnynek tekinthető, elveszítette volna. Bebizonyítható ez a következő egyszerű kísérlettel: egy tisztán műgyantából készített híd vagy korona az asztallapra dobva rugalmasságánál fogva kissé felugrik, míg ha fémváz van bedolgozva, már egyáltalán nem. Műgyanta hidaknál az esetleges artikulációs differenciák sokkal könnyebben korrigálhatok, mint a fémből, vagy porcellánból készített hidaknál. Kis, finom, montírozott kövekkel szájba való helyezés után is a hekodent könnyen csiszolható és nedves babkőporba mártott filckoronggal utánapolirozható.