Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1941-04-01 / 4. szám

100 gatot, a pejparipákat, a nagyúri életmódját nem a gégészeti rendelé­sével kereste, hanem a fogászatival. A technikai munkákkal az a sze­rencséje volt, hogy akkoriban érkezett hozzánk Németországból Schmidt Gyula, korának legjobb fogtechnikusmestere, aki később érdemei elismeréséül m. kir. egészségügyi tanácsos lett: az egyetlen magyar fogtechnikus, aki ezt a rangot elérte. Ő csinálta laboratorium­­technikai munkáit és segítette technikai tevékenységében rendelőjé­ben is. A technika megbecsülését mutatja az is, hogy állandóan igen nagy mennyiségű platinkramponos műfogakat tárolt, főleg világos dohány színében. A nőknek is leginkább ilyeneket akart behelyezni, amiből persze heves ellenkezések támadtak, mert a hölgyek — az idő­sek is — a fehér gyöngyfogsort kívánják. Halálakor maga ez a mü­­fog raktára egy vagyonnal ért föl. Ez a technikai buzgalma különö­sen jövedelmező volt. Vaszary Kolos hercegprímás révén úgyszólván az egész püspöki kar hozzá járt fogpótlásra. És ő jól és okosan ki­aknázta ezt a lehetőséget. Csak aranypieceket csinált a püspököknek, mégpedig minden esetben és kötelezően két példányban, sőt egy alka­lommal az egyiknek, — aki különösen félt attól, hogy fogsorainak törése esetén zavarba jöhet — egyszerre három teljes aranyfogsort ugyanazon egy mintára. Amikor elvesztette a kezelőorvosi állást a hercegprímási udvarban, a püspökök is sorra elmaradtak tőle. Fölmerül most a kérdés, hogyan tehetett szert ilyen rendszer­telen fogászati ismeretekkel elsőrangú, valódi praxis aurea-га I Sze­gezzük le: más lapra tartozik a komoly, mély orvosi tudás és másikra a pénzszerzés hasznos tudománya. Imponálni tudott fogászati betegei­nek. És ez a képesség — mely nem az Egyetemen szerezhető meg - - titka minden sikernek. Rendelője fogászatilag ugyan korszerűen volt fölszerelve, de azonkívül teletömve mindenféle 'gégészeti és orrászati műszerekkel, villanygépekkel, stb. és fogászati kezelés közben hom­lokán mindig ott tündökölt a gégészeti reflektor! Csupa külsőség, de — mundus vult decipi... Gusztáv unokaöccse, aki egykor ideálját látta Károly nagy­bátyjában és 'aki szíve szerint ma is szereti és megtiszteli benne édes­apjának legfiatalabb testvérét, félretéve rokoni álkegyeletét és követve igazságsizeretetét és a tudomány iránti őszinteséget, igy jellemzi Őt: „Ifjú korában jó ember volt és sokat dolgozott. Képessége — fogá­szati tekintetben — külsőségekben csúcsosodott ki és igen ügyesen tudta leplezni e téren járatlanságát, öregkorára sajnos nejének rossz szelleme teljesen hatalmába kerítette. Ekkor régi barátai is elhagyták és mint szerencsétlen ember halt meg.'“ Nyugodjék békében.

Next

/
Thumbnails
Contents