Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1940-03-01 / 3. szám
72 (jer nevű fogász-költőről. Élt továbbá a XVIII. században Párisban egy Beranger nevű fogász, akiről igen keveset tudok.“ Ebből is látszik, hogy ez a Béranger költő-fogászöccs egy légből kapott dolog. A franciáktól eltekintve, még egy másik fontos tény teszi hihetetlenné a történetet. Petőfi nem lakott Vácon! Csak a szülei.9 Néhanapján meglátogatta őket, de mindig csak néhány órára. Így egy alkalommal Sass Károly dr. orvosbarátjával, amikor azt hallotta, hogy édesanyja igen beteg, erősen köhög. Még ugyanazon nap estéjén viszajöt-t Pestre. Hogyan kezelhette volna tehát valaki a fogait heteken keresztül Vácon ? A francia költő és francia fogász váci látogatásának lehetetlenségével összedől H. F. meséje. De H. F. bizonyos körülményekre nézve tévedésnek áldozata lehet és ha nem a francia fogász Vácon, valaki más kezelhette másutt Petőfi fogait, ezért tovább szövöm II. F. meséjének fonalát. IV. Petőfi fogbaja. A Petőfi-irodalomból tudjuk, hogy Petőfinek a felső baloldali szemfoga kiállt a sorból, mégpedig igen erősen. Ez igen fontos koponyaismertetőjel, amely a halállal sem tűnik el. De egymagában még nem döntően bizonyító erejű, mert nem nagyon ritka jelenség. Ennek példázására felhozom a balázsfalvi koponya ismert történetét10 és eg}' másik érdekes esetet, melyről az irodalom eddig nem tud. Velem néhai Lenhossék Mihály professzor tudatta Petőfi-előadásom után. 1923 április 4-ikéről kelt levelében a következőket írja nekem: „Évek előtt — talán 1912-ben — nékem is volt alkalmam egy „Petőfikoponyá“-t megvizsgálni: boldogult Neugebauer László10a hozott egyet hozzám az intézetbe. A stigma megvolt: a bal szemfog kiállott. De mikor a kezembe vettem, azonnal láttam, hogy ennek csak az az oka, hogy a jobb és bal felső caninus fel van cserélve. Mikor a csak lazán beillesztett fogakat a helyükre tettem, Neugebauer elhült: kifogástalanul álló fogsor volt előtte. Állítólag egy fogorvos illesztette be a fogakat rosszul. Neugebauer különben nagyon hiszékeny embernek látszott : egy hosszú, regényes történetet mesélt el factum gyanánt, hogy mikép került a koponya Horvátországba, melynek egyik falusi temetőjéből ásta ki Neugebauer maga.“ ” Ferenci Zoltán: Petőfi életrajza. Budapest, Franklin, 1896. III. kötet, X. fejezet. 10 Budapesti Hírlap, 1902, 4. szám. Kéry Gyula: Budapesti Hírlap, 1902. 7. sz. Vasárnapi Újság, 1902. 3. sz. 10a A Petőfi-Társaság egyik alapítója. Petőfit németre fordította. (Sál.)
