Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1940-03-01 / 3. szám

rosabb baráti érintkezésben álltak vele. Hogy az oldalra kinőtt fogát eltávolította-e a fogász, vagy csak „letörte“ — „ elr eszelte-e“, azt soha nem. tudtuk meg, de a valószínűség azt mutatta, hogy eltűnt.“ B. L. L. megjegyzése: „Ehhez sem hozzátenni, sem elvenni valóm nincsen, mert egy halott kegyeletes emlékének megsértését követném el. Hogy azonban ezt így mondotta el és pedig nem is egyszer, azt úri becsületszavammal pecsételem meg.“ II. Levelezőlap, 1939. IX. 29.: 1. Nagyatyám 1825. III. 6-án született Stari Bródban, Lengyelországban.8 2. Petőfivel Károlyváros­­ban ismerkedett meg, ahol együtt szolgáltak. 3. Petőfit Uj-Panatról (Árad m.) kereste fel Vácon, násznagynak kérte fel, mint volt katona­­cimborát.. Ez alkalommal találta ott a francia vendégeket.'“ III. Levelezőlap, 1939. X. 7.: „Nagyatyám, néhai Huzink Fedor (natione polone, gente rutenus) Neu-Panát (Űj-Panát, Arad megye) nősült. Esküvője valószínűleg ott volt, de lehet, hogy Mária-Radnán. Petőfit Radnával kapcsolatban emlegette több ízben; ahol Ő (Nagy­­atyám) ház- és szöllőtulajdonos volt. Tudtommal Petőfi kétszer is fel­kereste itt, egy ízben kölcsönt is kért, amit kapott is. Az ide vonatkozó iratok beszerzésére Mária-Radnán már írásbeli lépéseket tettem. Hozzá véve ezekhez az adatókhoz az Az Estben szóvátett sír­­megtalálást, az egész anyag vizsgálat cél iából' számomra a következő­képpen tagolódik: 7. Petőfi szibériai sírja. B. L. L. az állítja, hogy ő ázsiai régészeti kutatásai közben 1909 június 30-ikán egy Dragomanov nevű orosz segítségével megtalálta Petőfi sírját a Szelengir-Szilgir folyó mentén fekvő Kerezs (Kőrös) nevű falu temetőjében. Fényképekkel támogatva pontosan leírja a sír fekvését, állapotát, feliratát. Ezen túlmenőleg még Petőfinek a szibé­riai fogságban írt néhány költeményének másolatát is elhozta. Ezek­nek bírálata és hitelesítése irodalomtörténészeinkre tartozik. A magam részéről ehhez a történethez csak a következőt jegyzem meg: B. L. L. sem nem futóholond, sem nem csaló, hanem székely ős­­nemes család méltó, becsületes ivadéka. Önképezte komoly magántu­dós, ami az én szememben igen szép cím. Minden igazságért él-hal. Ha ő azt állítja, hogy ezt vagy azt, itt vagy ott megtalálta, akkor senkinek sincsen joga ebben kételkedni. En látatlanban is megeskü­8 1939. július 8-iki levél szerint: 1822-ben. (1825 az tolihiba!) Petőfi a násznagyságot vállalta, de személyesen nem mehetvén el az esküvőre, valakivel lielyettesíttette magát.

Next

/
Thumbnails
Contents