Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1940-03-01 / 3. szám

66 Számunkra a híres történet tanulsága: 1593-ban csinálta egy névtelen valaki Európában az első arany fogkoronát és Európa akkori­ban az egész világot jelentette. A fogkorona pótlásának ezen módja azután teljesen feledésbe merült és csak a 19-ik század közepe táján éled föl ismét Északameri­­kában és ottani fogorvosok kezén vonul be igen liecses módszerként a fogászati gyakorlatba. Az aranyfog magyar legendája napjainkban kelt szárnyra. És­pedig Petőfi sírjának Szibériában vélt feltalálásával, illetőleg követ­kezményesen koponyájának esetleges kihantolásával és felismerésével kapcsolatosan. „Positiv adatom van arra, hogy Petőfi volt 1848-ban az egész ország területén az, kinek arannyal bevont fogai voltak“ — írja ne­kem Barútosi LénártJi Lajos, fiatal régésztudósunk és tüzes Petőfi­­rajongónk.1 A dolog általános hazafias és nemzeti vonatkozásán túl, engem két okon is érdekel különösen. Először azért, mert Petőfinek 1923-iki születési századford 111 ó ján egy a Magyar Fogorvosok Egyesületében tartott előadásban2 tudományos alapon, részletesen jellemeztem Petőfi koponyáját és fogazatát, melynek némely szabálytalansága biztosan szólna a kihantolandó koponya azonossága mellett. Másodszor szak­történeti szempontból: éppen Petőfi lett volna 1848-ban Magyarorszá­gon az első és egyetlen ember, aki aranykoronát viselt szájában. Fentemlített előadásomnak, illetőleg később nyomtatásban meg­jelent tanulmányomnak főcélja volt Petőfi fogazatának részletes elem­zésével eddig ismeretlen olyan tüneteire reámutatni, amelyek lehetőleg biztos módot, nyújtanak koponyájának felismerésére egy esetleges ki­­hantoláskor, akár egy tömegsírból is. A cél nemzeti fontossága indo­kolja és ezért a szerénytelenség vagy dicsekvés vádján felülemel, ha dolgozatom megbízhatóságát illetőleg néhány tanúra hivatkozom. 1. A „Magyarság“ című napilap 1923 április elsejei számában előadásom hosszú ismertetését így fejezi be: „A Petőfi-ünneplés ez eredeti módjához csak az a hozzátennivalónk, hogy talán ez volt az egyedüli emlékünnep, amelyen Petőfivel kapcsolatban egy újabb érté­ket adtak Petőfi megismeréséhez, — ha Petőfi fogazata a valóságban is alkalmazkodik a fent elmondottakhoz“. 1 Levelezőlap, 1939. VII. 4. kelettel.- Salamon: Petőfi koponyája és rendellenes fogazatának meghatározása. Fogorvosi Szemle, 1923. 1. szám. Január.

Next

/
Thumbnails
Contents