Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1940-03-01 / 3. szám

66

Számunkra a híres történet tanulsága: 1593-ban csinálta egy névtelen valaki Európában az első arany fogkoronát és Európa akkoriban az egész világot jelentette.

A fogkorona pótlásának ezen módja azután teljesen feledésbe merült és csak a 19-ik század közepe táján éled föl ismét Északamerikában és ottani fogorvosok kezén vonul be igen liecses módszerként a fogászati gyakorlatba.

Az aranyfog magyar legendája napjainkban kelt szárnyra. Éspedig Petőfi sírjának Szibériában vélt feltalálásával, illetőleg következményesen koponyájának esetleges kihantolásával és felismerésével kapcsolatosan.

„Positiv adatom van arra, hogy Petőfi volt 1848-ban az egész ország területén az, kinek arannyal bevont fogai voltak“ — írja nekem Barútosi LénártJi Lajos, fiatal régésztudósunk és tüzes Petőfirajongónk.1

A dolog általános hazafias és nemzeti vonatkozásán túl, engem két okon is érdekel különösen. Először azért, mert Petőfinek 1923-iki születési századford 111 ó ján egy a Magyar Fogorvosok Egyesületében tartott előadásban2 tudományos alapon, részletesen jellemeztem Petőfi koponyáját és fogazatát, melynek némely szabálytalansága biztosan szólna a kihantolandó koponya azonossága mellett. Másodszor szaktörténeti szempontból: éppen Petőfi lett volna 1848-ban Magyarországon az első és egyetlen ember, aki aranykoronát viselt szájában.

Fentemlített előadásomnak, illetőleg később nyomtatásban megjelent tanulmányomnak főcélja volt Petőfi fogazatának részletes elemzésével eddig ismeretlen olyan tüneteire reámutatni, amelyek lehetőleg biztos módot, nyújtanak koponyájának felismerésére egy esetleges kihantoláskor, akár egy tömegsírból is. A cél nemzeti fontossága indokolja és ezért a szerénytelenség vagy dicsekvés vádján felülemel, ha dolgozatom megbízhatóságát illetőleg néhány tanúra hivatkozom.

1. A „Magyarság“ című napilap 1923 április elsejei számában előadásom hosszú ismertetését így fejezi be: „A Petőfi-ünneplés ez eredeti módjához csak az a hozzátennivalónk, hogy talán ez volt az egyedüli emlékünnep, amelyen Petőfivel kapcsolatban egy újabb értéket adtak Petőfi megismeréséhez, — ha Petőfi fogazata a valóságban is alkalmazkodik a fent elmondottakhoz“.

1 Levelezőlap, 1939. VII. 4. kelettel.- Salamon: Petőfi koponyája és rendellenes fogazatának meghatározása. Fogorvosi Szemle, 1923. 1. szám. Január.