Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1940-03-01 / 3. szám

64 kezetüket megtartották, csontsejtekkel bőven rendelkeznek. Felületü­kön helyenként jól láthatók az osteoblastok, míg- osteoklastokat és át­fúró csatornákat alig- találunk. A csontok capillarisokkal elég bőven rendelkeznek, a csontgerendák mésztartalmúak s osteoid szövetképes hiányzik. A szövettani lelet alapján a körfolyamatot ostitis fibrosa­­(Paget)-nak tekinthetjük, a leontiasis ossea klinikai kórképének min­­den jellegzetességével. Machlass rámutat azon körülményre, hogy a leontiasis ossea ere­dete ugyan nem tisztázott, de szerinte az a tény, hogy a megbetegedés sok esetben az orr és annak melléküregeit körülvevő csontokban kez­dődik, a figyelmet arra a lehetőségre irányítja, hogy ezen megbetege­déseknek közös eredőjük van. Lehet a kiváltó ok erőművi inger, fertő­zés vagy újabb feltételezés szerint endokrin mirigyek megbetegedése. A mi esetünkben a betegség kiváltó okát az arcöbölben előrehaladt idült gyulladásban tételezzük fel. Az esetek többsége a csontnövekedés megállásával a megbetege­dés megállapodását mutatja. Javulást is figyeltek meg hypophysis­­kivonat és vigantoladagolás után. Ajánlották az epitheltestek besugár­zását a mészanyagforgalom befolyásolására. A hazai szakirodalomban legkiemelkedőbb Prof. Verebély le­közölt esete, mely az Orvosegyletben bemutatásra is került. Itt ugyan­csak felső állcsonti leontiasis ossea klinikai kórképpel került műtétre a beteg s a folyamat nem újult ki s nem is terjedt tovább. DAG-ezüstamalgám DAG-aranyamalgám DAG-platinaamalgám Specific Alloy DENTARIA gyártmány!

Next

/
Thumbnails
Contents