Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1940-02-01 / 2. szám
46 megszokott rágómozgásához szívósan ragaszkodik, ez sohasem, vagy csak igen hosszú idő múlva lesz számára kényelmes. E keresztharapásos koponya rágófelületén az egyes csücskök helyén keletkező kopási fazetták és csiszolódási felületek oly élesen és jellegzetesen elhatároltak, hogy azokból a tulajdonképpeni őrlőmozgások alakjára és terjedelmére is vonhatunk le következtetéseket. Természetesen csak a tulajdonképpeni nyírő- és őrlő-, transversalis és propulziós mozgások olvashatók le, míg a nyitó-csukó és egyéb állcsontmozgások azon része, mely a fogsorok szoros érintkezése nélkül folyik le, az abráziós felületek alakjából nem ítélhető meg, de a rágásmechanizmus szempontjából nem is olyan fontos. Hildebrand nyitómozgást, elökészítőmozgást és tulajdonképpeni őrlőmozgást. különböztet meg. Szerinte normális- vagy keresztharapás eseteiben leginkább hasonlít az emberi őrlőmozgás a kérődzők oldalmozgásához. Melyek tehát azon tulajdonságok, melyeket a természetes fogazat abráziójából a műfogak alakjára, felállítására és artikulációjára nézve levonhatunk ? Legelsősorban is célszerű volna olyan anyagú mű fogak használata, melyek a mosrilászna] a los porcellán-műfogaknál puhábbak és az individuális rágómozgások közben kopnak. Ilyen irányú kísérleteket a budapesti stom. klinikán Máthé már évek óta végzett Naturdent műanyagból készült (vinylester-csoportba tartozó) műfogakkal. A fogakat és az alaplemezt ugyanazon anyagból, préselés útján állítottuk elő. A rágófelületek a szájban a rágópályáknak megfelelően koptak, csiszolási fazetták támadtak, a betegek igen kényelmesnek találták az ilyen fogsorok viselését. (28., 29. ábra.) 28. ábra. Naturdent műanyagból, préselés útján készült híd. 29. ábra. Bivalyszarvból készült, egy darabból kifaragott, igen szép, anatomikus rágófelülettel bíró híd.
