Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1940-02-01 / 2. szám
39 dása és az alatta linguálisan fekvő dentin gyors kopása miatt, igen éles, sokkal élesebb, mint az ép, nem abráziós fogazatban. Ebből is látszik, hogy mennyire téves felfogás az abráziót úgy tekinteni, mint a fog aktiv felületeinek ellaposodását, rágásra -alkalmatlan tompa felületek képződését. Még egy megnyílt pulpaürrel bíró szemfogon is késpenge élességü zománcszéleket találunk, melyek rostos, szívós táplálék elmetszésére, nyírására sokkal alkalmasabbak, mint bármely csücskös, nem abrazált fogfelület. E tekintetben tehát az abráziót még előrehaladott stádiumában is funkciót előmozdító, vagy legalább is feltétlenül működésre képes aktiv felületeket teremtő folyamatnak kell tekintenünk. (17., 18., 19. ábra.) A felső nagy- és kisőrlők palatinális felületén olyan kopásokat észleltünk, melyeket az antagonists fogfelületekkel semmiképpen nem tudunk érintkezésbe hozni, még olyan esetekben sem, amikor a kiszáradt, fossilis állcsont fejecse, felhágó ága eltörött, tehát a fogfelületek teljesen szabadon, izületi pálya nélkül mozgathatók el. Ezek a kopások tehát nem lehetnek kontaktcsiszolódások, hanem csak a nyelv által visszatartott, kemény alkatrészeket tartalmazó táplálék fő préselési, súrlódási, elcsúszási irányában feküsznek, a fő rágómozgás irányát és a táplálék országútját jelzik a rágófelületen. Egy ilyen igen érdekes esetet mutat a 6., 7. ábra, mely egy Kr. utáni XI. századból származó koponyához tartozik. Nem tételezhető fel, hogy a felső őrlők palatinális felületének kopását bagórágás, a fogazatnak szerszámként való használata, vagy pipacsutora idézte volna elő, ez csakis a kemény táplálék súrlódásának hatására jöhetett létre. Jellegzetes a lerágott fogazatú állcsontokon, hogy az első alsó kisőrlő kis nyelvi csücske sohasem szokott elkopni. 17. ábra. 7 éves gyermek közelítően egyenes rágósíkja. IS. ábra. Fűevő (Herbivora) erősen, ívelt, lefelé domború okkluziós vonala, bonyolult rágófelületei és magasan a proe. zygom. fölé nyúló proe. ooronoideusa.
