Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-01 / 1. szám
30 pedig, mint minden fejlődési rendellenesség, úgy a fogak rendellenességei is csökkent ellenállóképességet jelentenek, mindazon megbetegedésekkel szemben, amelyek az egyes szervekben — így a fogakon is — létrejöhetnek. Tudjuk azt, hogy az intrauterin élet ideje alatt a terhes nő szervezetében lejátszódó anyagcserezavarok, az anya megbetegedései nemcsak nyomot hagynak a fejlődő magzaton, hanem az egyes megbetegedések iránti hajlamosság egyenesen örökölhető is. így tehát cariesre való dispositiót jelentenek a terhesség alatt az anyának helytelen táplálkozása következtében fellépő anyagcserezavarai és az anya elszenvedett megbetegedései is, amelyek a zománc helytelen elmeszesedésére, illetve annak rendellenes felépítésére vezethetnek. Ezeken a tényezőkön kívül azonban kétségtelenül nem utolsó sorban jön számításba a caries szempontjából a hormonális kérdés sem. A cretinek fogai bizonyára nemcsak a szellemi fejlődésben mutatkozó visszamaradásuk miatt mennek tönkre és szuvasodnak el, hanem a hormonális zavar a fogak fejlődésére is minden bizonnyal nagymértékű káros befolyást gyakorol. Mint egészen speciális tényezőről kell szólanunk egyes olyan vidékek carieses fogakkal bíró tömegeiről, ahol az ivóvízben észlelhető jódhiány következtében előálló zavarok tekinthetők az általános megbetegedés okainak. Űjabb kutatások szerint a fluor-nak az ivóvízben nagyobb mennyiségben való jelenléte a zománc nagymérvű roncsolódását idézheti elő. Amint tehát lát juk, mindezek a kórokok nem a fogakra, nem is a fogak cariesére vannak elsősorban kihatással, hanem a szervezetre magára és így a caries nem tekinthető különálló elsődleges megbetegedésnek, hanem következménye mindazon külső és belső okok és körülmények összetalálkozásának, amelyek a cariesre való hajlamot megteremtik, hogy azután maga a caries a Miller által leírt alakjában létrejöjjön. Itt kell felvetnünk azt a fontos kérdést is, hogy vájjon mindezen körülményektől eltekintve, vannak-e magában a szervezetben is olyan elváltozások, esetleg olyan periódusok, amelyek a cariesre való hajlamot fokozzák és a caries kifejlődését elősegítik f A kérdésre igenlő választ kell adnunk, mert hiszen tudjuk azt, hogy a fogszú tömeges előfordulása a fogváltás beköszöntésével, az 5—6. életévvel kezdődik, és ez az időszak tart a 8—9. életévig, hogy azután rövidebb szünet következzék be. Majd újból tömegesen jelentkezik a pubertás korában. 14—20 éves korban, a leányoknál
