Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-01 / 1. szám

7 fog túlharapása vagy előreharapása igen gyakran eltérő a normálistól, még az aránylag szabályos fogazatban is. De ha a fogak némely esetben közelítően szférikus felületen, körívben, illetve gömbkalottán vannak is elhelyezve, nem mozognak szférikus pályákon. Az elmozdulások (oldalmozgások) inkább hengerpalástnak, tehát cilmdrikus pályáknak felelnek meg és ezt látjuk a lerágott fogazatban is. A lerágás követ­keztében a rágófelületek alakja nem szokott kalottaszerűvé válni, S., 9., 10. ábra. Angle XI. osztályhoz tartozó koponya rágófelületei és az izületi árkok. Meredek, 58 fokos nyílirányú fejecsnálya, az orcái és a nyelvi fogcsücskök kh. egyenletesen koptak. Ügy látszik, az egyén kétféle tipusú rágómozgást vég­zett nyílirányút, mellyel frontfogait koptatta le és ezenkívül kombinált előre­­lendítést és oldalmozgást; ez okozta az őrlők kopását. különben sem egyenletes a rágófelszínek kopása, minthogy a fog anyaga nem azonos keménységű szövetekből tevődik össze, hanem a zománc igen lassan, a dentin jóval gyorsabban kopik, tehát már emiatt sem keletkezhet mértani szabályosságú felület. A kétoldali fejecspálya görbülete legtöbbször oldalirányban sem azonos, az oldalmozgás síkja és az excursio (kilengés) mértéke a jobb- és baloldalon ugyanazon egyénen is különböző lehet, hasonlóképpen változik a kétoldali fejecs alakja és az izületi árok és meniszkusz 9 10

Next

/
Thumbnails
Contents