Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1940-04-01 / 4. szám
113 sonló, zsírral elkészített morzsával meghintett tésztás ételek jönnek csak számításba. Debrecen vidéke a régmúlt időkben gyenge gyümölcstermeléssel rendelkezett. A gyümölcsöt többnyire messziről, a Szilágyságból hozták. Csak az újabb idők mezőgazdasági oktatása és irányítása, főleg a városi kertészet, bírta rá a lakosságot gyümölcstelepek, kertek létesítésére. Természetes, hogy az idősebbje, tehát a szülők, nagyszülők a régebbi gondolkodás és életmód mellett nőttek fel, túlnagy érzékük tehát a gyümölcsfogyasztás iránt ma. sincsen. Inkább az újabb telepek létesítése révén, a termékeknek piacra dobása által terelődött a figyelem a gyümölcsfogyasztásra. Ma már kimondottan gyümölcstermelő lett e vidék és nemcsak sok, de szép gyümölccsel is rendelkezik és az almán, körtén, dinnyén kívül még eper, szamóca, őszibanak, tehát vitaminban dús tápanyagok is kerülnek piacra. Ezek természetesen, mint népélelmezési cikkek, csak akkor jöhetnének számításba, ha beszerzésük nem volna ezidőszerint is, még a főidényben is nagyon drága. A vízszükségletet a lakosság nagyobbrészt kutakból, valamint kutakból származó vízvezetékekből elégíti ki. A víz elég sdk calciumcarbonátot tartalmaz, amit bizonyítanak azok a vizsgálatok, amelyeket Straub dr. a pajzsmirigykutatások kapcsán végzett a debreceni egyetem chemiai intézetében. Ezek azt mutatják, hogy a calcium kellő mennyiségben fordul elő, minélfogva a szervezetnek caleiumtartalma — a külföldi viszonylatokban talált értékekhez képest — mindenütt tetemesen megnövekedett. Talán ennek is tulajdonítható, hogy aránylagosan kedvező eredményt találtunk a cariesre vonatkozólag. Ez is a nátrium-calciumegyensúlynak a calcium javára való eltolódásában keresendő. Ha mégis kutatjuk, hogy mi az oka annak, hogy Debrecenben, e szomorú szociális viszonyokat felmutató helyen a gyermekek fogainak cariese nem fokozott, akkor annak magyarázatát talán a nagymérvű napsütéssel is magyarázhatjuk. Berényi Dezső a debreceni Tisza István-Tudományegyetem földrajzi intézetében készült dolgozatában megállapítja, hogy Magyarország egyéb helyeihez, valamint az Alföld összes pontjaihoz viszonyítva, Debrecen nagy többletet mutat fel napsütéses órákban. (2.200—2.300 évi napfényes óra). Tekintve azt, hogy ez a többlet olyan helyekkel szemben is tekintélyes, amelyelmek helyzete, horizontja éppen olyan szabad, mint Debrecené (pl. Nyíregyháza, Orosháza, Kisújszállás, Kecskemét, stb.), a dolgok magyarázatát a felhőzeti viszonyok sajátságos alakulásában, főleg az
