Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1939-09-01 / 9. szám

405

rendesen azzal a panasszal jön, hogy forró leves vágj7 tea váltja ki gangrénás fog fájdalmát.

Ennek ellenére is sokszor nem jelentkezik a reakció. Az ok nyilvánvalóan az, hogy az általunk használt víz nem olyan forró, mint amilyen melegen a beteg teáját issza.

Ha 60° C. vízbe dugjuk be ujjúnkat, 1—2 másodperc múlva kirántjuk, mert nem bírjuk ezt a meleget. Ezzel szemben a teázó ember 70° C. meleg teát kanalaz, 65° meleg teát kortyolgat s 60° C. meleget már iszik. Nyálkahártyánk ezt a meleget jól elviseli, de ajkunk és kezünk nem. Ha nem poreelláncsészéből, hanem fémedényből iszunk (például termoszpohárból), úgy a hőt jól vezető fém ajkunkat és kezünket égeti, de a teát élvezettel kortyolgatjuk.

Következik tehát, hogy 60° C. meleg vizet a megégetés veszélye nélkül használhatunk a fogak vizsgálatához.

142. Nagy vagy kis fúrót használjunk-e!

Nagyobb fúrónak jobb a hatásfoka, az ember hajlamos ezért a célszerűnél nagyobbat alkalmazni. Focke jól érthető ábrát közöl erre vonatkozólag a D. Z. W. egyik számában. Ebből kitűnik, hogy cariesnél, amikor a zománcon csak kis nyílás van, nem előnyös a

nyílás átmérőjénél nagyobb fúró használata. Ez csak a zománcot „fúrja“, kimelegszik és kilágyul. Ha ellenben kis gömbfúróval átjutottunk a lyukon, az aláaknázott zománcot könnyen lepattanthatjuk.

143. Kopogtatás a fogászaiban.

A kopogtatással nemcsak pulpitist és periostitist lehet megkülönböztetni, hanem a destruktiv folyamatról jó felvilágosítást ad Spitzer (Wurzelfremitus).