Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1939-08-01 / 8. szám

341

gek kiindulópontjává vált, mert rendszerint csak a négy metszőbe tudunk közelítően párhuzamos csatornát fúrni a fogbél megközelítése nélkül, míg a szemfogak helyzete már a metszőkétől eltér. Sokszor azonban a metszők sem feküsznek teljesen szabályos ívben, hanem néha egymásra torlódnak, tengely fordulatot végeznek, ferdén helyezkednek, sőt helyükről el is vándorolhatnák. Ilyenkor a merev rendszerű, összeforrasztott sín (Truemann-Witkovszky szerint) nem, vagy csak nehezen alkalmazható. Mivel a fúrt csatornák vízszintesek, a csavarorsókkal összeforrasztott sínt csak a nyelvi oldal felől tudjuk behelyezni, csak akkor, ha a csavarorsók és a csatornák közelítően párhuzamosak. В nehézségek elkerülésére azt ajánlották, hogy csak a négy metszőfog csavarorsóját forrasszuk össze a sín hátlemezével, míg a szemfogakba külön csavarokat helyezünk, más irányban és ezeket nem forrasztjuk össze a sínnel, csak a csavarfejet becsavarjuk és lehetőleg belesüllyesztük a fogba.

Weigele kétfejű fúrót ajánlott, melynek segítségével automatikusan tudunk a csavarfejek elhelyezésére koncentrikus üregeket fúrni. Azonban Weigele kettős fúrója sem tudott elterjedni általánosságban a sínek készítésében, sőt többen igen veszedelmes eszköznek tartják, mert meg is rcpesztheti a fogat. Bár talán nagy tapasztalattal és kézügyességgel ez elkerülhető, mégis kétségtelen, hogy alkalmazása, ha mindkét fejet használjuk, meglehetős nehézségekkel jár, míg az ajaki oldalon csak az egyik fúrófejet használva, a szögfej számára mindig megfelelő irányú és alakú üreget tudunk kialakítani, tehát a célra kitűnően, megfelel. Rumpel elveti a csavaros síneket, mert a fogak a csavarok meghúzása után néha szétpattannak, vagy az élből egy darab letörik. Moppert szerint ennek legtöbbször éppen a Weigele-féle fúró alkalmazása az oka és ez akadályozza meg az átfúrásos sínek elterjedését, illetőleg a sínrendszert diszkreditálta, jóhírét megrontatta.

Dresel a csavaros rögzítősínt úgy módosította, hogy a nyelvi oldalon a kúpos csavarfej elhelyezésére már a lenyomatvétel előtt az ú. n. „Hütchen“-t (sapkákat) helyezi be a csatornába; ennek a feje kúpalakú és a nyelvi oldalon kiáll. Így a csavar számára előre biztosítja a helyet a hátlemezben és nem kell a hátlemezt átfúrni. De a csavaros sínek alkalmazásának nehézségei a Dresel-féle módosítás esetén is megmaradnak. A csavaros sínek használatában égjük legnehezebb feladat, hogy a csavaranya elhelyezésére a labialis bemélyedést és a csatornákat nem tudjuk teljesen koncentrikusan kialakítani. Ha ilyenkor a csavart megszorítjuk (a sín behelyezése után), a sín és a pillérfogak között feszülés támad, a hátlemez elemelődhet a fogak