Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
23 Nagy figyelmet szentel a bölcsességi fog nehéz előtöréséből származó bajoknak és Balassával együtt megkülönböztet: 1. enyhe fokúakat (ínymetszés ollóval), 2. magasb fokúakat (az előtte álló második nagy zápfogat kihúzni), 3. legmagasb fokúakat (mint előbb és a bölcsességi fogat is kihúzni). A fogváltást letárgyalván, rátér a fogak és egész fogazat rendellenességeire is. Érdemes megismerni korának és neki magának felfogását a fogszabályozásról: „Noha az uj fogak tetemesb nagysága szerint aránylagosan növekszik a pártázat is, sokszor mégis a kör szűk-volta miatt lehetlen egyenletes sorban elhelyezkedniük; ezen esetekben az egymás közé ékelődött fogak a szabálytalanságnak számtalan változatait tüntetik elő: a metsző fogak oldalszéleikkel mint a cserépzsindely egymás felé tolódnak, a szegletfogak ki- vagy beszorulnak, úgy szintén a kis zápfogak is, avagy egyik ki a másik befelé erőszakoltatik s. a. t. Az idevágó esetek egynémelyikén javít ugyan időhaladtával a természet is valamit, másokon műbeli készülékek alkalmazása lendítend előnyösen, de a legtöbbek javítására, főleg pedig megelőzésükre a műtéti fogászat van hivatva. „Valahányszor a fogorvosnak ily esetek adják elő magokat, ha gyakorlati éles pillantással bir, már az első váltott fogaknál felismeri a bekövetkező zavarokat, azonban távol attól, hogy a gyermek fogzatát a vak eset kényére bízná, oda fog törekedni, hogy a felmerülő akadályok halogatás nélküli elhárításával a sorrenden levő uj fogaknak nyílt tért készítsen, mi által minden elferdűlésnek elejét véve biztositni fogja először is a központ szabályos csinosságát, aztán így tovább következetes szigorral esetről esetre a többiét. „A fogegyenészeknek abbeli nézetét, hogy a váltás műveletét mütétileg rendezni akarni: egyike a legnagyobb hibáknak, ha korlátoltnak mondani nem akarjuk, legjobban jellemezhetjük páratlan szaktudósunknak Tömésnek következő szavaival: „Tán nincs az egész fogászatban oly tér, mely a nyeglészeknek oly bő aratással kínálkoznék, mint a szabálytalanul nőtt fogaknak kezelése stb. Ők a fogak szabálytalan állásának minden esetében kedvező alkalmat látnak mübelileg beavatkozni; sok esetben, hol sikerrel működtek, nagy tiszteletdíjakat biztosítanak magoknak, holott ha az alkalmat felhasználták volna, mindazt a természet is létrehozta volna; más esetekben gyógyonczaikat hosszadalmas kezelésnek vetik alá mely elvégre sem vezet kedvező eredményre.“ ,,A mint mondva volt, hogy a szükségkép bekövetkezendő zavarok iránt már az első váltott fogaknál nem lesz nehéz az orvosnak
