Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
12 a garatívig. Mennél nagyobb a bulla kiterjedése, annál gyorsabb a macerálódás, de a jellegzetes széli hámfoszlányok ilyenkor is megtalálhatók. Azon általános megbetegedések, melyek a stzájnyálkahártya hólyagos bántalmát okozzák, kóreredetükre, mint kórlefolyásukra nézve annyira különbözőek, hogy azok csoportosítása nem lehetséges. Csupán azon sajátságuk egyetemleges, hogy a lefolyásukra jellemző tünetek közül a száj nyálkahártya hólyagerupciója többnyire korai, ritkábban egyedülálló jelenség. Ezért a száj nyálkahártyán észlelhető hólyagos elváltozások pathognomostikus jelentősége nagy. a) Elég gyakori megbetegedése a száj nyálka hártyának a stomatitis herpetica. A szájnyálkahártyán támadó herpes vagy önállóan, vagy herpes labialis kíséretében mutatkozik, gyakran az ajkak bőrén támadó hólyagcsák (herpes simplex) tovaterjedése az ajkak nyálkahártyafelületére. A száj nyálkahártyán a herpes többnyire a kemény- és lágyszájpad határán támad, ahol körülírt babnyi-fillérnyi területen kis, kerekded, gombostűfejnybkölesnyi hólyagcsák keletkeznek sűrűn egymás mellett. A hólyagosakat hyperaemiás udvar övezi. E hólyagcsák kisebb, 5—10-es csoportokat alkothatnak, de ritkán folynak össze. Eleinte savós tartalmuknál fogva szürkésfehérek, de rendszerint az egyhamar beálló macerálódás folytán csupán kicsiny, kerekded, élénkpiros, hám foszt ott területek láthatók, széli piciny hámfoszlányokkal. A hólyagcsák mindig rohamszerűen, csoportokban jelennek meg, többnyire viszkető, égő érzés kíséretében. A megtámadott nyálkahártya felülete igen érzékeny. Ritkábban megesik azonban, hogy nemcsak az említett kedvenc előfordulási helyen támadnak kisebb területre szorítkozó hólyagcsoportok, hanem az egész kemény-lágyszájpadra, sőt mindkét pofanyálkahártyára is kiterjedve diffus hólyagcsás szájnyálkahártyagyulladás keletkezik. Ilyen nagymérvű kiterjedés mellett a hólyagcsaerupciót általános rosszullét és láz kíséri. A hólyagcsák macerálódása után támadt hámfosztott területek a száj nyálkahártyán pörkösödés és heg nélkül 2—3 nap alatt begyógyulnak. Bizonyos esetekben, a kóroktól függően, recidiváló hajlamot tapasztalhatunk. A stomatitis herpetica előfordulhat mint önálló megbetegedés, de gyakrabban látjuk egyéb körfolyamatok kíséretében. Így bizonyos fertőző betegségek kezdetén (pneumonia crouposa, meningitis epidemica, paratyphus В és colifertőzések) találkozhatunk herpessel. Viszont ismeretes, hogy typhus abdominalis, tetanus, variola, varicella nem járnak herpessel. Továbbá fajidegen fehérjeinjekciók (tej, antitoxin adagolás) után, elég gyakran étrendi hibák kapcsán észlelhetünk
