Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1939-03-01 / 3. szám

98 kát. Nézetünk szerint ennek nincs semmi értelme. Az elektromos áram­mal végzett gyökérkezelési eljárások módot adnak arra, hogy a keze­lésre kerülő fogak nagy részét 2—3 ülésben végzett beavatkozással intézzük el. Gyógyszert alig egypárat használunk: alkoholt vagy klo­roformot szárításra, hidrogenhiperoxidot és klóramint a gyökércsa­torna kimosására, mert a két szer együtt alkalmazva erősen pezseg és a törmeléket kisodorja. Ezenkívül még jodoformot, klórfen ol­­kámíort használunk néha, míg gyökértöméshez cementet, dentinport, elefántcsontesúcsot, guttapercsát és ezüstcsúcsokat szoktam alkal­mazni. Hattyasy is ellenzi a régi pepecselő, hosszadalmas és céltalan eljárásokat és kiemeli, hogy a pusztán hidrogenperoxidfürdő alatt érzéstelenítésben végzett fogbélkiirtás steril műszerekkel és azonnali gyökértöméssel komoly orvosi munka és az esetek nagy részében jó eredménnyel is jár. Az orvos szempontjából is nagy előny, ha a gyökérkezelést 1—2 ülés alatt be tudjuk fejezni. Ehhez azonban hozzátartozik a gyökér­­csatornának műszeres tágítása. Az egygyökerü fogak tágítása legtöbb­ször könnyen kivihető. Ezzel szemben a felső I. kisőrlő, de különösen a nagyőrlőfogak gyökércsatornáinak kitágítása legtöbbször nehézsé­gekkel jár. Régebben tágításhoz savakat is használtak, de ez nagyon lassú és bizonytalan módszer, mellyel nem is foglalkozunk, hanem csak a mechanikus, tágító tűkkel, műszerekkel végzett tágítással. A beteg korának nincs lényeges szerepe a gyökércsatornák átjárhatóságát illetőleg. 60, sőt 70 éves egyének alsó őrlőinek csatornái tapasztalataim, szerint sokszor tágítás nélkül átjárhatók. A csatornák tengelyirányú görbülete sem leküzdhetetlen akadály a tágító műszerek számára. Sokkal fontosabb e szempontból a gyökércsűcs erős görbü­lete, azaz elhajlása a tengelyiránytól. Ha a gyökércsúcs, illetve a csa­torna apikális 1—2 mm.-es része erősen görbült, ebbe Donaldson-tüvel nem tudunk belejutni, sőt nem is tanácsos, mert beletörhet. Kihúzott fogakon végzett nagyszámú kísérleteimből úgy látom, hogy a fogazott idegtű (Donaldson) tágítószernek nem tekinthető, de a fogbél eltávo­lítására sem mindig alkalmas. A legvékonyabb Miller-tű arra való, hogy" a csatornákat ezzel megszondázzuk, át járhatók-e? Különösen a régen amputált fogbelű fogakban találtam a gyökércsatornákban atipusos keményállományképződést és a gyökércsatoma olyan nagy­fokú szűkületét, hogy a csatornát tágítótűkkel sem tudtam némely esetben 'átjárhatóvá tenni. A gyökércsatorna tágítása előtt a kezelendő fog röntgenfelvétele úgy a kórisméhez, mint a csatornák lefutásának, alakjának, tágassá­gának megítéléséhez egyaránt fontos, de tévedésekre is adhat alkal-

Next

/
Thumbnails
Contents