Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

5 is. A szívműködés zavarán kívül pangásra vezetnek bizonyos mellkasi elváltozások, melyek a kisvárkor keringését gátolják ( emphysema, pleuritis). Gyulladásmentes vérbőséggel találkozhatunk a szájnyálkahártyán még polycythaemia vera esetében, amikor egyrészt a vörösvérsejtek megszaporodása, másrészt a véráramlás meglassúbbodása szerepel okként. Mivel a szájnyálkahártyán a színkülönbségek jól érzékelhetők, az elszíneződés fokából a pangás súlyosságára is következtethetünk. 2. Anaemia mucosae oris. A szájnyálkahártya anaemiája sohasem helyi eredetű, hanem általános vérszegénység következménye. Míg a normális száj nyálkahártya megközelítően rózsaszínű, súlyos anaemia esetében ennél sokkal halványabb, sőt viaszsárga színű is lehet. A szájnyálkahártya elhalványodása nagyon érzékenyen tükrözi vissza az anaemia mértékét, a vérszegénységre jellemző egyéb tünetek között aránylag korán észlelhető. Ezért krónikus, lappangó megbetegedésekre felhívhatja a figyelmet. Általános vérszegénység támadhat a vér mennyiségének meg­fogyatkozása által nagymérvű heveny vérzés után. De okozhatják idült megbetegedések, melyek toxikus úton idézik elő a vörösvérsejtek pusztulását (septikus betegségek, autointoxicatiók, súlyos mérgezések, rosszindulatú daganatok, stb.). Végül súlyos anaemiára vezet a vörös­­vérsejtképző rendszer megbetegedése is, amikor vagy elsődleges úton (anaemia perniciosa), vagy másodlagosan ugyancsak toxikus hatásokra a sejtképzés csökken. A heveny vérvesztést az anamnézis könnyen tisztázhatja, toxikus vérszegénységre, valamint a vörösvér­­sejtképző rendszer megbetegedésére a beteg vizsgálatán kívül a vér­képvizsgálat derít fényt. 3. Haemorrhagia mucosae oris. A szájnyálkahártya vérzései támadhatnak erőmüvi behatásra és spontán. A spontán vérzések keletkezhetnek gyulladásmentes nyálkahártyán és gyulladás kíséretében. A gyulladásmentes száj­­nyálkahártyán támadó spontán vérzés alatt egyrészt a vérnek a száj­üreg felé való diffus kiszivárgását, másrészt pedig a nyálkahártya alatti kötőszövet bevérzését értjük, mely utóbbi esetben kisebb­­nagyobb, vörhenyes-szederjés foltok támadnak. Az ilyen spontán nyálkahártyavérzések kóreredetében egyrészt oly megbetegedések szerepelnek, amelyek a haemorrhagiás diathesis

Next

/
Thumbnails
Contents