Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
3 A csoporton belül azután az egyes kórformák elkülönítése többnyire etiológiai alapon keresztülvihető. E felosztást az első fejezet elején elhelyezett táblázatban is igyekeztem érzékeltetni. A szájbeli kórképek tárgyalásakor az eléggé szűk keret miatt idegen szerzők említését, azok sokszor eltérő vagy ellentétes felfogásának felsorolását nagyjában mellőztem. A szájbeli kórképeket, amennyire módomban állott, saját képanyaggal illusztráltam. A terápia kérdését nem tárgyaltam részletesebben, mivel a helyi kezelés módjai igen korlátozottak és többnyire csupán tünetiek, az általános terápia pedig belgyógyász feladata. Végül e helyen is kötelességem, hogy köszönetét mondjak egyrészt kedves barátomnak, dr. Sugár Lászlónak, ki számos baráti szolgálattal támogatta szerény munkámat, másrészt dr. Joós Elemér kartársamnak, kinek a színes fényképezés technikáját köszönhettem. I. FEJEZET. KÓRBONCTANI ELVÁLTOZÁSSAL JÁRÓ KÖRFOLYAMATOK A SZÁJNYÁLKAHÁRTYÁN. I. KERINGÉSI ZAVAROK. A) Vérkeringési zavarok. 1. Hyperaemia mucosae oris. A száj nyálkahártya úgy szöveti szerkezeténél, mint élettani berendezésénél fogva különösen hajlamos gyulladásos jelenségek (vérbőség, exsudatio, fehérvérsejtek kivándorlása) kifejlődésére. Ezért a szájnyálkahártyán észlelt hyperaemia túlnyomórészt gyulladásos természetű. A szájnyálkah'ártyán ritkán észlelhető egyszerű, gyulladásmentes vérbőség rendszerint pangásos eredetű. A szájnyálkahártya ilyenkor duzzadt, rózsaszín helyett vöröses, sőt gyakran bíborvörös, de nem vérzékeny. Minthogy e pangásos vérbőség általános okokra vezethető vissza, nemcsak a szájnyálkahártyán, hanem másutt is feltűnik. A szájnyálkahártyán a pangásos eredetű vérbőség általános keringési zavar s leggyakrabban a szív működési zavarának következménye. Ez utóbbi a szív munkájának megnehezítéséből származik, mely előállhat egyrészt billentyűhibák (bal vénás szájadék szűkülete, a kéthegyű billentyű elégtelensége, valamint az aorta billentyűinek elégtelensége és szájadékának szűkülete), rhásrészt a szívizom megbetegedése (szívizomjgyulladás és elfajulás) folytán, de az érrendszerben támadó keringési akadályok (arteriosclerosis) következtében
