Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1938-02-01 / 2. szám
51 Az anaérob tenyésztés úgy történt, hogy a táptalajokat tízperces forralás után paraffinréteg alá helyeztük, lehűtve oltottuk. Az egyforma menetű és eredményű kísérletsorozatokból mindenkor csak egy példát közlünk. Qualitativ kísérletek. Annak eldöntésére, hogy milyen szénhydrátokból képes a száj baktériumflórája savat termelni, először a következő qualitativ kísérleteket tartottuk alkalmasnak: 1.1% dextrózet tartalmazó élesztőtáptalaj karieszből tenyésztett baktériumokkal oltva; 2 nap után: nem oltott kontroll .... tejsav: — pH: = 7 aerob oltott tenyészet . . . tejsav: + pH: = 4.5 anaérob oltott tenyészet . . tejsav: + pH: = 4.5 2. 1% keményítőt tartalmazó élesztőtáptalaj 2 nap után: nem oltott.................................tejsav: — pH: = 7 aerob oltott............................tejsav: + pH: = 4.5 anaérob oltott.......................tejsav: + pH: = 4.5 Ügy tűnt tehát, hogy a keletkezett sav a szénhydrátok bomlásterméke. Azonban az eredmény az 1. és 2. kísérlethez teljesen hasonló volt akkor is, ha a táptalaj nem tartalmazott szénhydrátokát. 3. Szénhydrátmentes élesztőtáptalaj 2 nap után: nem oltott kontroll .... tejsav: — pH: = 7 aérob oltott...........................tejsav: + pH: = 4.5 anaérob oltott.......................tejsav: + pH: = 4.5 A szájbaktériumok tehát fehérjéből is képesek savat termelni. Ezek szerint a szénhydrátos fehérjetáptalajon észlelt savképzés még nem feltétlenül bizonyítéka annak, hogy a sav a szénhydrátok bomlásából keletkezett. Miután fehérjementes táptalajon baktériumokat tenyészteni nem sikerül, annak eldöntése, hogy valamely szénhydrát. szolgálhat-e baktériumok táplálékául, egyszerű qualitativ kísérlet útján nem lehetséges. Szükség van vagy a szénhydrátbomlas quantitativ kémiai meghatározására, vagy összehasonlító savmeghatározásokra tiszta fehérjés és fehérje + szénhydrátos táptalajok között. Quantitativ kísérletek egyben arról is felvilágosítanak, hogy aérob, vagy anaérob körülmények kedveznek-e inkább a savtermelésnek. 4. Üres élesztőtáptalaj és 1% keményítőt tartalmazó élesztőtáptalaj 2 nap után; mindegyikből 2—2 cm3 próba: Üres, nem oltott, fogyaszt középértékben . . 0.26 cm3 n/20 NaOH-t. Aérob, oltott, fogvaszt középértékben . . . 0.49 cm3 n/20 NaOH-t. Anaérob oltott fogyaszt középértékben . . . 0.53 cm3 n/20 NaOH-t.
