Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-01 / 1. szám

46

Konzervatív kezelés.

E. A. FISCH: Ozonkezelés a fogászatban. Z. R. 1936. 28. szám.

Az ozon-oxigéngázkeverék alkalmazását a szájüreg és állkapocs betegségeinél több évi megfigyelései és vizsgálatai alapján mondja jogosultnak. Alkalmazását ajánlja oly esetekben, mikor a gyökércsúcs körüli elváltozás röntgen szerint nem túlnagy és nem okoz távolhatást. Az ozon-oxigéngázkeverék használatának előnyét a szerző abban látja, hogy gázalakú s így minden helyre jól alkalmazható, erősen esiraölő hatású, nem izgat és ártalmatlan bomlási termékeket szolgáltat, erősen oxidál. Saját tervezésű készülékét „Cytozon”-nak nevezte el. A készülék ozon- és oxigéngázkeveréket szolgáltat, oxigén felszerelésekre alkalmazható. Javait felületes sebek, fekélyek, gyökércsatornák, fistulák, tályogüregek kezelésénél, továbbá egyszerű és idült inyszéli gyulladásoknál, fekélyes ínygyulladásnál, terhességi ínygyulladásnál, fogmedersorvadásnál, fogszabályozó kezelések után.

Eljárása a gyökérkezelésnél: steril feltételek mellett feltárja a fogat, kitágítja 4-es Kerr-fúróval a gyökércsatomát, kontroli-röntgen után a Seidnerféle gyökércsatoma szívó-öblítő készülékkel átmossa a gyökércsatornát, s ezután alkalmazza „Cytozon” készülékét, mel ya gyökércsúcsig juttatja és elszívja az ozon-oxikéngázkeveréket. Ezután a gyökércsatornát véglegesen foszfát-cementtel és guttapercha-csaptöméssel látja el. Gázkezelést ajánl minden esetben, ha a pulpa megsérült, vagy művileg megnyittatott, vagy enyhe fogbélgyulladás után, ha az ideg Kellner vagy Feldmann szerint csonkíttatott. (Katona István.)

VILÁGHÍREK.

Hazai hírek.

CÍMADOMÁNYOZÁS. A Kormányzó úr a belügyminiszter előterjesztésére Grosch Károly dr., miniszteri tanácsosnak a miniszteri osztályfőnöki címet és jelleget adományozta. — A Kormányzó úr Dobó Dezső dr., ny. II. oszt. főtörzsorvosnak az I. oszt. főtörzsorvosi címet adományozta.

ÁLDOB ISTVÁN dr.-t, egyesületünk főtitkárát az Országos Orvosi Kamara közgyűlési tagjai sorába behívták.

A MAGYAR ORVOSOKHOZ. 1938 január 1-én Budapest Székesfővárosi és az Országos Statisztikai Hivatal megindítja adatgyűjtését a daganatos betegekről. Kétféle kérdőív kerül kibocsátásra. Az egyik a gyakorlóorvosoknak, a másik azoknak az intézeteknek szól, amelyek daganatkezeléssel foglalkoznak. A kétféle kérdőívnek első fele azonos. A kérdések az életmódra, előző betegségekre és az öröklékenységre vonatkoznak. Ezekre a kérdésekre a beteg megbízható feleletet nem mindig tud adni. Ezért oly végtelenül fontos a gyakorlóorvos bekapcsolódása az adatfelvételbe. Jól tudjuk, hogy az írásbeli munkával túlhalmozott orvosokra és intézetekre mily megterhelést jelent ezen adatgyűjtés. Ezzel szemben azonban világviszonylatban is első és egyedülálló ez az adatfel-