Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1938-02-01 / 2. szám

87

hányingert. Mindezeknek biztos megállapításához azonban tudni kellene, milyenek a nyálkahártyaviszonyok a frontszakaszban és hátul, milyen az artikuláció, mikor és melyik szakaszban milyen fogakat húztak. A legkevésbbé valószínű, hogy a tünet tisztán ideges alapon jött létre. Üj, jól záró lemezzel a hányinger minden bizonnyal kiküszöbölhető. (Major.)

KÖNYVBTRÄLAT.

Books — Livres — Libri — Bücher

C. J. HILDEBRAND: Studies in Dental Prosthetics. A Svéd Fogorvos Egyesület kiadása. 1937.

A munka két kötetben jelent meg; az egyik a szövegrészt, a másik kötet pedig az ábrákat tartalmazza. Hildebrand új eszmét vél a protetikában megvalósítani, mikor azt mondja, liogy a kortörténetekhez hasonló részletes leírást kíván a praxisban minden esetről. Éveken át figyeli, illetve figyelteti meg az eseteket, hogy ezáltal bő és feltétlenül érvényes tapasztalatokat szerezzen. Mivel a legtöbb profetikus — különösen a régebbi időben — a protézis megtervezését elsősorban mechanikai feladatnak tartotta, minden újítást, mely a mechanikai problémát a megoldáshoz közelebb vitte, rögtön alkalmazott és az irodalomban le is közölte anélkül, hogy szájban viseléskor beállott hatását tanulmányozta, vagy megfigyelte volna. Hildebrand szerint a fogászati intézetek nem korszerűek („out of date”), mert protetikai esetekről nincsen meg a kortörténetük.

Könyvének az a célja, hogy a különböző protetikai megoldások klinikai hatását és viselésük prognózisát megfigyelt eseteiből leszűrje és köztudomásúvá tegye.

A könyv legnagyobb részét ezeknek a kortörténeteknek részletes közlése teszi. 1922-től 1931-ig 265 esetet figyelt meg. Közülük 146-ot sajátkezüleg, 119-et a fogászati intézet növendékei kezeltek. Az ezekről vezetett kortörténetek közül könyvében csak 60-at ír le részletesen, mert a többi eset különböző (részletesen felsorolt) okokból nem volt alkalmas közlésre. A protéziseket 3 csoportra osztja: „Hang"-, „Stress"- és „hang-stress’’-pnotézisekre. Hang-protézis (függőprotézis) alatt olyan protézist ért, mely a rágónyomást a fogak közvetítésével adja át az állcsontnak (híd). Stressprotézis (erőprotézis) alatt az olyan protézist érti, melynél a rágónyomás közvetlenül hat a nyálkahártyára, illetve csontra. A kettő közötti átmenet a Hang-Stress-ipTOtézis (alátámasztott protézis). Ez a felosztás nem új és talán még több zavart fog okozni, mint az egyéb protézis-beosztások.

Csak azért voltam kénytelen e beosztást is megemlíteni, mert a könyv a különböző irányban végzett kutatások és megoldások végeredményeként a „Hang-protézis”-t, vagy röviden hidat tartja minden tekintetben a legmegfeto lőbbnek. Vizsgálatai a rágóképesség és a táplálék felszívódása közötti viszonyra, a rágóerőre, az állkapocsizület protézis okozta elváltozásaira, a protézisre, mint idegen testre, a protézisnek a környező szövetekre (paradentium, nyálkahártya, állcsontok) gyakorolt hatására, a protézis és a fogszuvasodás közötti összefüg