Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1938-02-01 / 2. szám

79

lemezek, kengyelek és nyergek öntésére alkalmas. Az Alba P lemezek és kapcsok saj tolásra használható. Az Alba О az orthodontia céljaira készült különleges ötvözet. Hajlíthatok belőle rugalmas kapcsok is (BonviU, Jackson) és kengyelek. Forrasztáshoz Alba-forrasztót használunk, amely 920 fokon olvad.

Feldolgozásuk az általánosan használt technikai felszereléssel történik. Beágyazó anyagnak a Duroterm a legmegfelelőbb. Öntéséhez a rendes öntőcsészék megfelelőek, de az öntőcsatorna vastagabb legyen (legalább 1.2 mm.), mint az aranyöntésnél használatos öntőcsatorna. Nagyobb öntésnél szelelő kémény alkalmazását, valamint az öntőcsatorna mentén — 2—4 mm. távolságra az öntvénytől — tartalékfejecs alkalmazását ajánlják. Az öntőcsatornák számát nagyobb öntvényeknél azok vastagsága adja meg; vékonyabb öntőcsatornáknál 8—10, vastagabbnál 3—4. Szelelőkéményre mindig szükség van.

Az Alba G 1035 fokon, tehát kissé nehezebben olvad, mint a mindennaposán használt öntőfémek. De ez legfeljebb csak valamivel több munkát és több boraxot jelent. Az önt.őcsésze tüzes és az öntőcsatorna narancs vörösen izzó legyen. A tükrözően folyékony fém hajtassák az öntőcsatornába. A forrasztó túlhevítés esetén likacsos lesz, de ez elkerülhető. A fém tisztítására 10%-os kénsavat ajánl, utána semlegesítést szódaoldattal.

Színváltozást és kimaródást a szerző a szájban nem látott akkor sem, ha más fém-müfogakkal szomszédosán alkalmazta. Megemlíti a fém gazdasági előnyeit, amelyek főleg a könnyű fajsúlyban keresendők. (25—30%-kal könnyebb, mint az arany ötvözetei.)

Akik az ötvözet fehér színét kifogásolják, azoknak az aranyozást ajánlja. Tárgyilagos kifogás a fehér fém ellen azonban csak ott lehet, ahol a hátlemez fehér színe a porcellánfog . színét befolyásolhatja. Ilyen esetben vékony színaranylemezt sajtol a hátlemez ajakfelőli részére, vagy sárga cementet ajánl a porcellán fog fel ragasztásához.

A protetikán kívül jól alkalmazhatók a fehér fémek az állcsonttörések gyógykezelésében is.

F. Ascher (D.Z.W. 41. sz. 1936) „Abroncsokhoz rögzített acélsín alkalmazása, fogakkal bíró állkapocstöréseknél“ című közleményében felemlíti, hogy Hauptmeyer 1935-ben mutatott rá a rozsdamentes chromnikkelacél használhatóságára az állcsonttörések therapiájában és ugyanezen évben Reichenbach tankönyvében is felölelte ezt a témát. A régebben használt sínek kanosukból, cinből és drótkötésekből állottak és több szerző szerint idejüket múlták, bár a bécsi iskola még mindig a kaucsuk sínt részesíti előnyben. A fémsínek réz